Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A bizalom, a humánum és a szigor jegyében telt el a tavalyi év az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnél (OMMF) - foglalta össze a szervezet elnöke. A kép ugyanakkor kicsit felemás: a hatóság hatékonyabban dolgozott, ám önmagában a munkája nem jelent, nem jelenthet "tudatformáló" hatást is.
A tavalyi év során számos olyan változás történt, ami kedvezően befolyásolta nemzeti foglalkoztatási gyakorlatot - tudtuk meg Papp Istvántól az OMMF elnökétől. Ebből a sorból külön ki kell emelni a foglalkoztatási kultúra emelését, az egyenlő versenyhelyzet szélesebb körű kialakítását, a munkavállalók alapjogainak érvényesítését, a biztonságos, egészséges munkakörnyezet létrehozását célzó intézkedések eredményességét. A foglalkoztatás biztonsága a hatóság számára az egészséges munkahelyeket, a munkavégzéshez, a munkakör ellátásához szükséges munkaeszközök, gépek, egyéni védőeszközök biztonságát, valamint a munkavállalók törvényes bejelentése mellett, törvényes munkarendben történő foglalkoztatását jelenti. Fontos, hogy a munkavállalók garanciális jogait minden területen betartsák - emelte ki Papp István.
Az OMMF a foglalkoztatási kultúra emelése érdekében széles körű szakmai tevékenységet végzett, és ennek keretében számos szervezettel szoros munkakapcsolatot alakított ki. Az is örvendetes eredmény, hogy a szociális partnerekkel való együttműködése tovább javult, és valamennyi régióban szakmai konferenciákon tájékoztatták a munkáltatókat, a munkavállalókat a szakmai követelményekről, ezeken a rendezvényeken több ezren vettek részt.
A tájékoztatás egyik vonulata az Európai Munkavédelmi Ügynökség nemzeti fókuszpontjának működtetéséhez kapcsolódik. Az Európai Hét keretében ugyanis három regionális és egy országos munkavédelmi fórumot szerveztek, amelyeken a résztvevők előadásokat hallgattak az Európai Munkavédelmi Ügynökség és annak nemzeti fókuszpontja szerepéről és tevékenységéről.
Továbbá az idei kiemelt téma - a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri (mozgásszervi) problémák - munkavédelmi vonatkozásairól a munka-egészségügyi orvos, munkapszichológus, valamint a munkáltatók és munkavállalók szemszögéből.
Az sem titok, hogy a 2006. január elseje óta a regionális egységekkel működő OMMF hatékony, felelősségteljes hatósági munkát végzett, és a bekövetkezett jogszabályi változásokkal cselekvőképesebb, elkötelezettebb, a munkavállalók érdekeit jobban védeni tudó hatóság alakult ki.
A negatív tapasztalatok közé tartozik az - egybecsengően a korábbi évek gyakorlatával -, hogy a hatósági munka önmagában nem rendelkezik kellő tudatformáló hatással. A felügyelők fokozott ellenőrző tevékenysége ellenére a súlyos veszélyeztetések állandóan újratermelődtek, az ország munkabaleseti adataiban lényeges változás nem történt.
Mindez azt jelzi, hogy a munkáltatók értékrendjében az egészség és a biztonság kérdése még sokszor háttérbe szorul. Nagy a munkavédelmi ismeretek hiánya például a kisvállalkozások körében, ezen a helyzeten mindenképpen javítani kívánnak. 2007 egyik legfontosabb feladata volt az egységes munkavédelmi felügyelet megteremtése, a megváltozott és kibővült ellenőrzési módszerek és követelményrendszerek meghatározása és gyakorlatban való érvényesítése, ami sikerrel járt - emelte ki Papp István. Kialakultak a jogszabályi és a szervezeti feltételek annak érdekében, hogy a feladatátvételt követően a munkabiztonsági és a munka-egészségügyi szabálytalanságok vizsgálata a munkáltatóknál megtörténhessen. A térben, időben, szakmaiságban egységes munkavédelmi hatósági munka megteremtéséhez új szervezeti rendet hoztak létre, a feladat megkezdéséhez módszertani ajánlások készültek. A munka-egészségügyi hatósági ellenőrzések szakszerű végrehajtására a munkavédelmi felügyelők képzésen vettek részt.
A munkavédelmi hatóság tavaly öt országos célvizsgálatot és egy országos akció-ellenőrzést végzett. Elsőként a munkahelyek munka-egészségügyi célvizsgálata, amelynek keretében a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok tevékenységének vizsgálata feltárta azokat a típushibákat, amelyek a munkáltatók és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók részéről a munkavédelmi feladatok ellátása során jelentkeztek. A második a szélsőséges hőmérséklet-változás miatt elrendelt rendkívüli ellenőrzés volt az országos tiszti főorvos által elrendelt hőségriadó idején. A hőségriadóval kapcsolatban elrendelt célvizsgálat során a vizsgálatba vont munkáltatók több mint 50 százalékánál történt intézkedés.
Harmadik az építőipari célvizsgálat volt, itt meg kellett állapítani, hogy a fokozott ellenőrzések és szankcionálások ellenére csak kismértékű javulásról számolhatunk be az építőiparban a munkavédelem területén. A negyedik országos célvizsgálat sem arról tanúskodott, hogy az adott területen minden rendben lenne. A mezőgazdaság munkavédelmi célvizsgálata szerint a munkakörülmények alakulását változatlanul döntően a munkáltatók gazdasági helyzete határozza meg, az alacsony jövedelmezőségű vállalkozások munkavédelmi színvonala, hozzáállása ezzel arányos. A mezőgazdaságban a korábbi évek problémái továbbra is fennállnak, különösen az erő- és munkagépek vonatkozásában.
Az ötödik célvizsgálat keretében a diákok és fiatalkorú munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos foglalkoztatását vizsgálták, a feltárt szabálytalanságok közül itt a legsúlyosabb tapasztalat az volt, hogy a fiatalok 14 százalékánál hiányzott az előzetes munkaköri alkalmasság vizsgálata. Egy akció-ellenőrzésre is sor került, amit az alapozott meg, hogy tavaly májusban a Bács-Kiskun megyei Fajszon, illetve Békés Békéscsabán föld feletti szabadvezeték közelében halálos munkabaleset történt.
