Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A biometrikus felismerés alkalmazható személyazonosítás céljára, amikor a biometrikus rendszer az egész lajstromozott adatállományából kikeresve azonosít egy személyt, valamint használható ellenőrzés céljából, amikor a rendszer hitelesít egy személyt az előzőleg róla felvett és eltárolt minták alapján. A biometria személyazonosság- és jogosultságvizsgálat céljára való alkalmazása számos különleges előnyt kínál.
A biometrikus azonosítás a folyamatos fejlődés révén nem csak biztonságosabb és megbízhatóbb lett, hanem egyre nagyobb területen ismerték fel használatának lehetőségeit, előnyeit - mondta Bata Miklós, az Aspectis Kft. ügyvezető igazgatója, az ekey magyarországi disztribútora. A vagyonvédelem mellett a munkavédelemtől az irodai alkalmazásokig számos területen alkalmazzák ezt a technikát, például páncéltermek, páncélszekrények, magas biztonságú objektumok terén: ez az egyik legelterjedtebb és legrégebbi alkalmazási terület. Az egyik legbiztonságosabb megoldás, hiszen a modern ujjlenyomat-olvasókat gyakorlatilag nem lehet kijátszani (még levágott ujjal sem). A hagyományos kártyás vagy kódos beléptető rendszereknél fennáll a veszélye, hogy ellopják a kártyát vagy kifigyelik a kódot, ezzel szemben a biometrikus azonosításnál biztosak lehetünk abban, hogy a belépő személy valóban az, akinek jogosultsága van.
A szakemberek szerint mára ez a technológia elérhető lett a civil szféra számára is. Irodaházaknál problémát okozhat a rengeteg kártya. A folyamatos fluktuáció, valamint az ideiglenes belépők (takarítók, karbantartók) miatt nehézkes ez a megoldás, nem is beszélve az elvesztett kártyákról. Ezzel szemben a biometrikus beléptető rendszer nagyon kényelmes, egyszerű megoldás, és kizár számos manipulációt (például a kártya odaadását másnak). Emellett a különböző ujjakhoz különböző funkciókat is rendelhetünk, mivel az eszköz több kimenettel rendelkezik: például a mutatóujjunkat használjuk a ki- és belépéshez, a középső ujjunkkal meg élesítjük vagy kikapcsoljuk a riasztórendszert. Az irodákról beszélve meg kell említeni még egy nagyon hasznos alkalmazást, ez pedig a munkaidő-nyilvántartás. Akárcsak a hagyományos kártyás beléptetőknél, ezzel a rendszerrel is kielégíthető ez az igény.
Manapság rengeteg támadás éri a pénz- és értékszállító járműveket. Ez ellen hatásos, ha a páncélautók védelmi rendszerét kombinálják a biometrikus technológiával.
Megoldható például, hogy csak a jogosult személy vezethesse a járművet. Először azonosítja magát és csak utána indítható az autó. Előfordulhat azonban, hogy az illetőnek kényszer hatása alatt kell beindítania a járművet. Az ilyen esetekre is van megoldás - magyarázza Bata Miklós, - hiszen a különböző ujjakhoz különböző funkciót rendelhetünk, így második funkcióként a kényszerindítást definiálhatjuk. A vezető normál esetben a megadott ujjával indítja az autót, ha viszont kényszer hatása alatt kell elindulnia, akkor egy másik ujját használja, aminek hatására a rendszer feltűnésmentesen beindítja a motort, de emellett vészjelzést küld a diszpécsernek, aki meghatározza az autó helyzetét, útvonalát és értesíti rendőrséget, vagy valamilyen más, előre meghatározott ellenintézkedés történik. Ugyanez a megoldás használható az autó rakterének nyitásához is, arra az esetre, ha a rabló az autót nem elvinni akarja, hanem a helyszínen kifosztani. Ebben az esetben is megkülönböztethetjük a normál, vagy a kényszernyitást. A lehetőségek szinte végtelenek, az adott cégen, gyártón múlik, hogy milyen funkciót szeretne aktiválni támadás esetén.
Természetesen hagyományos személyautók védelmi rendszere is kiegészíthető ezzel a technológiával (riasztó, immobiliser). Az autót ekkor csak a regisztrált felhasználók tudják beindítani, illetve használni.
Ez a technológia egy új területre is betört, ez pedig a munkavédelem. Össze sem lehet számolni, hogy a világban hány különböző gyár van, ahol veszélyes technológiákkal, eszközökkel, gépekkel dolgoznak. Itt a biometrikus azonosítással egyszerűen megoldható, hogy a gépeket, technológiákat csak az arra jogosult, képzett dolgozó használhassa. Kijátszása lehetetlen, hiszen az ujjunkat nem tudjuk másnak átadni. Gondoljuk csak bele, hogy például egy atomerőműben mennyire fontos, hogy csak a megfelelő képzésben részt vett dolgozók léphessenek be az egyes területekre, vagy használjanak bizonyos eszközöket.
A biometria hatásosan alkalmazható őrjárat-ellenőrző rendszereknél is. Azokon a területeken, ahol meg van határozva, hogy az őrnek például óránként körül kell járnia az objektumot, általában nyomógombos vagy kártyás rendszert használnak annak ellenőrzésére, hogy ez valóban megtörtént-e. Ennek azonban a biometrikus technológiával szemben az a hátránya, hogy nem lehet tudni, hogy valóban az őr nyomta meg a gombot, vagy húzta le a kártyát, illetve a csoportos őrjáratban mindannyian részt vettek-e, vagy csak az egyik őr húzta le a többiek kártyáját.
