Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magánbiztonsági iparág fejlődésének okai szerte a világon jól ismertek: az emberek egyre kevésbé érzik magukat biztonságban, ennek eredményeképpen a cégek, a közintézmények, a magánszemélyek biztonsága iránti igény is növekszik. A tekintetben is hasonló növekedés tapasztalható, hogy az állampolgárok egyre inkább külső erőforrásokból próbálják megoldani azokat, a biztonságukat szolgáló feladatokat, amelyeket eddig jobbára állami, közigazgatási kereteken belül láttak el. Az iparág fejlődésével a szakmai követelmények emelésére is nagy hangsúlyt helyeztek, ami a munkafeltételek javítását is érinti, különösen a szakmai ártalmak minimalizálása tekintetében - tudtuk meg Kaló Józseftől, az MBVMSZ elnökétől. A magánbiztonsági iparág bizonyos területein igen jelentős szakmai ártalommal kell számolni. Az iparág minden foglalkoztatójának alkalmazni kell a munkavállalókat alapvetően érintő egészségügyi és biztonsági rendszabályokat annak érdekében, hogy minél sikeresebben léphessenek fel a különféle ártalmak elhárítása érdekében. A magánbiztonsági iparágat az alvállalkozói rendszer jellemzi. Az iparágon belüli konkurenciaharc köztudottan nagyon erős, és a versenyt sokszor nem a legjobb, hanem a legolcsóbb ajánlat nyeri, holott a legjobb ajánlat a színvonalas szolgáltatást biztosítaná, a jó munkakörülményeket, a kollektív szerződések teljesítését, valamint megfelelne a kockázatmegelőzési és az egészségügyi követelményeknek is.
A szerződések odaítélése kapcsán egyre nyilvánvalóbb a tisztességtelen verseny, ami károsan hat az iparág közvéleményben kialakult képére és veszélyezteti a munkatársak egészségét és biztonságát.
Kaló József szerint akár Európában, akár Magyarországon elengedhetetlenül szükséges a magánbiztonsági szektor magatartási és etikai szabályzatának kidolgozása. A szektorba, a közszférába és a magánszférába tartozó ügyfelek részéről egyaránt növekszik a magas minőség iránti követelmény. A technikai, technológiai fejlődés egyre jobban szakosodik. A dolgozók (akik gyakran kerülnek veszélyes helyzetekbe) biztonsága nem engedi meg az amatőrizmust. Az európai országokban általában szigorú szabályok irányítják a magánbiztonsági cégek alapítását és e tevékenység végzését. E vállalatok kötelezik magukat arra, hogy az összes kötelező szabályt szó szerint alkalmazzák, és abban a szellemben végezzék tevékenységüket, amiért létrehozták őket. Ennek megfelelően demonstrálják, hogy minden tevékenységük nyitott és átlátható a dolgozóik, ügyfeleik (közszféra- és magánszféra), valamint az illetékes hatóságok részére.
A magánbiztonsági ágazati kollektív szerződés (mbkász) éppen az európai tendenciák mentén próbál lendületet adni a hazai biztonsági piacnak, minden lehetséges szempont figyelembevételével. A szerződést kötő felek között a munkaviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét magánbiztonsági ágazati szinten egységes kapcsolatrendszerben szabályozza. A szerződést aláíró felek azzal a céllal alkották meg a dokumentumot, hogy annak szabályait, rendelkezéseit a magánbiztonsági ágazatba sorolt munkáltatókra és a munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan egységesen alkalmazzák.
A dokumentum számos ponton nagyon fontos előrelépést jelent. A vállalatnak - amely a szektorban tevékenykedik vagy ide be kíván lépni - teljesíteni kell azokat a feltételeket, amelyeket a nemzeti szabályozás előír, hogy megszerezze azokat az engedélyeket és felhatalmazásokat, amelyek a vállalat, a vezetősége és dolgozói részére szükségesek. A magánbiztonsági vállalkozások szakmai szövetségeinek pedig azt kell biztosítaniuk, hogy minden tagjuk megfeleljen e kötelezettségnek.
Az mbkász legfontosabb témái a munkavállalók munkaviszonyát, foglalkoztatását, bérezését, juttatásait, továbbképzését, illetve az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit érintő kérdések, továbbá rendezi a sztrájk kérdését is. A munkáltatót komoly tájékoztatási kötelezettség terheli: a munkavállalót, az üzemi tanácsot, illetve a szakszervezetet minden, a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős tényről, körülményről, illetve ennek változásáról köteles tájékoztatni. Sőt ez a kötelezettség a munkaszerződés megkötését megelőző eljárás során is terheli a munkáltatót.
Erősödnének a szakszervezeti jogok is. A munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye. A közzétett információk összetételéről a szakszervezet maga dönt, de azoknak a munkavállalók tényeken alapuló informálását, tájékozottságát és a munkabéke megőrzését kell szolgálniuk. Továbbá a szakszervezet bármely, a munkáltató szervezetét, működését, tevékenységét stb. érintő kérdésben konzultációt kezdeményezhet. A konzultációt a munkáltató nem utasíthatja vissza, és fordítva is igaz: ha a munkáltató kezdeményez konzultációt, azt a szakszervezet sem utasíthatja vissza.
Fontos változás lehet az is, hogy a felek kinyilvánították a dokumentumban azon szándékukat is, hogy országos és helyi szinten kezdeményezően fellépnek az illegális munkavégzéssel és foglalkoztatással szemben. Ez a szakma tisztulását jelentheti, hiszen köztudomású, hogy a piacon az egyik legnagyobb gondot éppen a feketefoglalkoztatás jelenti.
