Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Alkotmány 1989. október 23-án hatályba lépett módosításával alapvető emberi joggá vált a hazánk területén élők számára a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog, melyet az állam a munka világában a munkavédelem és az ehhez kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások megszervezésével és működtetésével valósít meg. E jog az uniós csatlakozást előkészítő jogharmonizációs eljárás során az EU 89/391/EK keretirányelve alapján a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) megalkotásával került a magyar jogrendbe, amelynek végrehajtását a közösség erre vonatkozó egyedi irányelveit is harmonizáló végrehajtási rendeletek biztosítják. Az Mvt. hatálya a szervezett munkavégzés valamennyi résztvevője (munkáltató, munkavállaló, érdekképviselet, munkavédelmi hatóság), továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére terjed ki - mutatott rá Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság tagja, a PBSZ Kft. ügyvezető igazgatója.
A jogszabályokba foglalt munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények megvalósulását, illetve érvényesítését - amelyek biztosítása alapvetően a munkáltató felelőssége - eddig is tájékoztatással és tanácsadással segítették a munkavédelmi felügyelők, elsősorban azért, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák és kötelezettségeiket teljesíthessék a munkavállalók és a munkáltatók. E tevékenység tapasztalatainak értékelése során a szakemberek felismerték, hogy a munkaadók - tartva a hatósági ellenőrzéstől - a vártnál kevesebben vették igénybe a segítséget. Ezért - annak érdekében, hogy minél többen élhessenek a tanácsadás igénybevételének lehetőségével - szükségessé vált a tanácsadási és az ellenőrzési feladatok szétválasztása.
Miután eddig az volt a segítő ellenőrzés, hogy a végén a munkáltatót megbírságolták, örömmel vettük - emelte ki Mandrik István -, hogy az OMMF több hónapos szakmai előkészítő, egyeztető munka után a szervezetrendszerén belül a már 1993. január elsejétől működő Munkavédelmi Információs Szolgálat (MISZ) változatlan formában történő megtartása mellett a tanácsadási tevékenység hatékonyságának növelése érdekében létrehozta a Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálatot (MTSZ), kidolgozta működésének kereteit és kihelyezte a munkáltatók működési területére.
A tanácsadó szolgálat kötelékébe a legképzettebb és legtapasztaltabb munkavédelmi felügyelőket választották. Hatósági ellenőrzési tevékenységet nem végezhetnek, illetve abban nem működhetnek közre. Szakmai irányításukat és ellenőrzésüket az OMMF általános elnökhelyettese által felügyelt Munkavédelmi Információs és Módszertani Önálló Osztály (MIMO) vezetője látja el.
A telefonon érdeklődőktől csak olyan adatokat kérnek, hogy az azonnal meg nem válaszolható kérdések esetén elérhetők legyenek. Az MTSZ működésével azonban az anonimitás megtartásának garantálása mellett lehetővé válik az is, hogy a munkáltató a működési területén szolgáltató tanácsadókkal személyes, kölcsönös bizalomra épülő tartós kapcsolatot építhessen ki.
A szolgálat munkatársai lehetőségük szerint minden olyan rendezvényen részt vesznek, amelyek a munkaadókkal, munkavállalókkal és a munkavédelmi kérdésekben érdekeltekkel való partneri viszony kialakítására és erősítésére irányulnak. A MISZ által nyújtott információ, valamint a tanácsadók által nyújtott tájékoztatás, tanácsadás minden formája térítésmentes.
A MISZ és az MTSZ működtetésének célja az állam alkotmányos kötelezettsége teljesítésének elősegítése a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések számának csökkenése, a munkában töltött idő arányának, a gazdaság teljesítőképességének növelése érdekében. Tevékenységükkel hozzájárulhatnak a munkavédelmi szemléletű foglalkoztatás és munkavégzés gyakorlatának elterjedéséhez, a súlyos veszélyeztetések újratermelődésének csökkenéséhez, a munkaképes korú lakosság egészségi állapotának javulásához.
A tanácsadó szolgálatot a szervezett munkavégzés valamennyi érintettje igénybe veheti, így különösen a munkáltatók, illetve azok képviselői, a munkáltatói és munkavállalói (szakszervezeti, munkavédelmi) érdekképviseletek, kamarák, ipartestületek, civil szervezetek, intézmények. Munkavédelmi kérdésekben tanácsot kérhet a munkavállaló is, ha nincs tisztában a jogaival és kötelezettségeivel, illetve azzal, hogy munkavégzésének körülményei megfelelnek-e a vonatkozó előírásoknak. A tanácsadó szolgálat munkatársai telefonon, elektronikus úton, levélben vagy személyesen a munkavédelmi felügyelőségek irodáiban érhetők el.
A tanácsadó írásban történő megkeresésekor - ami levélben, e-mailben, faxon történő kérést, illetőleg válaszadást jelent - az anonimitást a tanácsot kérő a kapcsolatfelvételt követően az adatkezelési hozzájárulás kitöltésével oldhatja fel. Helyszíni (a munkáltató székhelyén, munkahelyén) tanácsadásra felkérés esetén is először az adatkezelési hozzájárulást kell a tanácsot kérőnek kitöltenie. A helyszíni tanácsadás további feltétele az adattovábbítási hozzájárulás megadása.
A tanácsadás és tájékoztatás a munkáltató első számú vezetőjének, a munkáltató érdekképviseleti szervének, területi szakmai szerveknek, munkavédelmi képviselőnek, a munkavédelmi bizottság elnökének kérésére vagy a munkavédelmi tanácsadó kezdeményezésére valósulhat meg. Az ilyen típusú tanácsadás elsősorban a munkáltató első számú vezetője és az érdekképviseleti szerv számára történik, akik dönthetnek a munkáltató által foglalkoztatott más érintett személy(ek) jelenlétéről is. A munkáltató első számú vezetőjének távollétében csak különlegesen indokolt esetben, az első számú vezető teljes jogú meghatalmazottja jelenlétében történhet a tanácsadás.
A tanácsadási tevékenység alapja a felek kölcsönös bizalmon alapuló együttműködése. Ha a helyszíni tanácsadás során a szolgálat munkatársa a munkavállaló súlyos veszélyeztetését tapasztalja, a munkáltató képviselőjét felhívja annak megszüntetésére és a szükséges intézkedések megtételére. Abban az esetben - és csakis ilyenkor -, ha a tanácsot kérő a súlyos veszélyhelyzet megszüntetésére irányuló együttműködést, a tanácsadó által a helyszínen vezetett tanácsadási lapon rögzített súlyos veszélyeztetés tényének aláírását megtagadja, a tanácsadó köteles a munkáltató adattovábbítási hozzájárulás lapját átadni a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak, felkérve a hatósági intézkedések megtételére - hangsúlyozta Mandrik István.
