Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A távfelügyelet célja a személyesen nem őrzött területek ellenőrzés alatt tartása és az események előrejelzése. Megfelelő telepítés esetén az érzékelők folyamatosan közvetítenek információkat (vészhelyzetek, ajtónyitás, törés, mozgás, tűz/füst, lift, klíma, elektromos motor, szivattyúleállás stb.) Ezeket elsősorban zárt terekbe való behatolás jelzésére, valamint tűzjelzésre használják.
Balogh János, a BSZF Kft. informatikai igazgatója elmondta: az őrzött objektumokban a kihelyezett technikai eszközök nemcsak a távfelügyeleti hálózatban, hanem a folyamatosan működtetett helyi diszpécsernél is jeleznek. Azaz a riasztásokra nem (csak) távolról, hanem helyben is azonnal reagálnak a szakemberek, a további feladatokat a központi diszpécserszolgálat huszonnégy órában ügyelő vezetője végzi el. Persze a központba is befutnak riasztások, és a telefonon érkező bejelentéseket is itt kezelik.
A megfigyelő, érzékelő eszközök szünetmentes hálózatról működnek. A plázákban energiaszünet idején automatikusan elindulnak az áramfejlesztő berendezések, megakadályozva a liftekbe szorult emberek vagy autók okozta pánikot vagy például a klíma t.
A legtöbb helyen ezek az eszközök interneten keresztül is felügyelhetők, sőt távolról be is lehet avatkozni. A kamerás rendszerek mind a helyi, mind a központi diszpécserszolgálatnak élő képet adnak. Általában legalább 16-32 kamera által felvett élőkép mutat egy-egy objektumot (például a Pécs, Sopron, Szombathely, Veszprém plázákban). De például a Premier Outlets Centerben száznál is több élőkép figyelhető egyszerre. Itt forgózsámolyos PTZ kamerák dolgoznak, amelyek akár távolról is vezérelhetők. Lehetőség van a régebbi eseményeket is lekérdezni, akár távolról is. A központi gépre - további vizsgálathoz - bármelyik videó vagy események lista letölthető.
Jóllehet a biztonsági megfigyelő rendszerek átlag feletti megbízhatóságúak, ennek ellenére előfordulhatnak üzemzavarok - mutatott rá Balogh János. A műszaki meghibásodáson (például a felügyelő eszköz/számítógép meghibásodása, áramszünet, a kommunikációs hálózatban fellépő zavarok) kívül talán a legnagyobb veszélyforrás az emberi tényező (alkalmatlanság, figyelmetlenség, a felügyeleti hely elhagyása stb.). De előfordulhat szabotázs is, elsősorban a műszaki eszközök/érzékelők megrongálása. Emiatt az eszközök minimum kétkörös védelmére van szükség: ha az egyik kört megszakítják, az információ továbbra is eljut a központba (vagy annak hiánya is riasztást okoz).
