Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- A hazai pénzintézeteket gyakran éri a kritika, hogy nem költenek eleget a biztonságra. Megalapozottnak tartja ezt a véleményt?
- Nehéz erre a kérdésre válaszolni, mert a hazai pénzintézetek biztonsági beruházási költségvetéséről nem áll rendelkezésre autentikus adat, mint ahogy arról sem, hogy az elmúlt időszakban mennyit költöttek erre a területre. Ráadásul az összesített eredmény sem tükrözné igazán a valóságot, mivel bankonként változhat, továbbá adott esetben jelentős eltérések is mutatkoznak. Az viszont mindenképp kijelenthető, hogy a pénzintézetek - és ez feltehetően így van bármelyik vállalkozás, vállalat esetében - ahol lehet, megpróbálják csökkenteni a biztonságra szánt összeget. Természetesen a kötelező előírások betartása nem kerülhető meg, erre költeniük kell, ám ha mód van rá, könnyen megjósolható, hogy mindenki takarékoskodni fog.
- Az ügyfélbarát, gördülékeny ügymenet és a hazai bankfiókok biztonsági követelményei hogyan egyeztethetők össze egymással?
- Egy pénzintézet elsősorban az ügyfeleit szeretné kiszolgálni, miközben minden biztonsági intézkedés, technikai eszköz többé-kevésbé befolyásolja a mindennapi működés gördülékenységét. A helyzet kissé paradox is, hiszen például a hőskorban, a XIX. századi Egyesült Államokban elég egyszerű képlet alapján történtek a támadások: belépett a bankba néhány fegyveres, közölték, mi vagyunk a nagy Jessy James bandája, néhányat a levegőbe lőttek, átvették a pénzt, majd távoztak. Valahol még népszerűek is voltak. A seriff csak órák múlva értesült a dologról. A rablók nem egy esetben szinte közkedvelt figurákká váltak, és többnyire kifejezett jó modorról adtak tanúbizonyságot. Majd bevezették a riasztócsengőt, amelyet már bárki hallhatott, és értesítette a seriffet, úgyhogy igyekezni kellett, kevesebb idő maradt az udvariaskodásra. Később a csengő a seriff irodájában szólt, így még sietősebb lett a dolog. Majd az egyenruhások nagyon megkedvelték a rádió adó-vevőket, és kezdtek előbb odaérni, mint ahogy a rablók menekülni tudtak volna - ennél a pontnál vált igazán veszélyessé a bankrablás, vagyis paradox módon a technika fejlődése e tekintetben éppen az ellenkező hatást érte el.
- Mi lehet az optimális megoldás?
- Szerintem ilyen nincs, mint ahogyan két ugyanolyan bankrablás sincs. Ha a támadót az első néhány másodpercben nem lehet valamilyen briliáns megoldással leszerelni, menekülésre vagy a tettétől való elállásra kényszeríteni, akkor jobb, ha mielőbb távozik. Ám a korszerű biztonsági eszközök, a beavatkozók mobilitása ezt egyre kevésbé teszi lehetővé, és ismét visszajutottunk a paradox helyzethez.
- Számos országban látni fegyveres őröket a bankok előtt. Van ennek visszatartó ereje, beszélhetünk ebben az esetben megelőzésről?
- Úgy gondolom, nem igazán lényeges, hogy hány őr milyen fegyverzettel tartózkodik a bankban vagy előtte. Ilyen helyzetekben néhány másodpercig van némi halvány esély - ráadásul kivételes pozícióban - a fegyveres beavatkozásra. Ennél sokkal fontosabb a képzettség, a szakmai tudás. Az őrnek kell tudnia, mit tegyen a kialakult helyzetben, képesnek kell lennie megfelelő kontrollt gyakorolni a többiekre, pusztán a tárgyi ismeretein alapuló higgadtságánál fogva. Minél képzettebb, annál erősebb kontrollra képes - akár az elkövetőt illetően is -, megnövelve ezzel az elzárt területen lévők esélyeit. Mindenkire (őrre, rendőrre) egyaránt vonatkozik, hogy semmi olyat ne tegyen, ami a legcsekélyebb mértékben veszélyezteti vétlen állampolgárok életét, testi épségét. Sajnos az elmúlt időszakban több példa is volt arra, hogy a biztonsági őr vagy a rendőrség erősen megkérdőjelezhetően járt el, bizonyos esetekben elhamarkodottan lépett fel vagy használta a fegyverét.
- Tehát sokszor az tűnik jó megoldásnak, hogy a bankrabló minél előbb kerüljön ki az épületből, a többit pedig intézze a rendőrség?
- Válsághelyzet mindenképpen kialakul, főként ha túszokat is ejtenek. Néha a szakemberek között is vita van arról, hogy helyesebb lett volna, ha a tettes szabadon elhagyja a bankot. De gondoljunk bele: megtörténhet, hogy akár egy vétlen ember sérülése vagy csupán az a félelem, amit egy felfegyverkezett pszichotikus közelében átél az ügyfél, többszöröse annak, amit ésszerűnek nevezhetünk.
- A móri tragédia mennyiben változtatta meg a hazai pénzintézetek hozzáállását a biztonságot illetően?
- A móri bankrablás a hazai bűnügyi történelem elszigetelt, egyben legmegrázóbb eseménye volt. Ugyanakkor azt kell mondanom, a figyelem csak addig tartott, amíg a nyomozás. Szerencsére hazánkban még nem jellemző az ilyen brutális támadás, viszont az ilyen figyelmeztetés mellett nem mehetünk el megfelelő reagálás nélkül. Ám sajnos egyelőre csak nagyon kevés pénzintézet tett komolyabb lépéseket annak érdekében, hogy valóban hatékonyan csökkentse a biztonsági kockázati tényezőket.
