Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A mozgásszervi foglalkozási betegségek felismerését illetően elmondhatjuk, hogy semmi új nincs a nap alatt: a foglalkozás-egészségügy atyja, Bernardino Rammazini olasz orvos már 1713-ban leírja például az írnokok, tisztviselők kézbénulását, írásgörcsét, az apácák és cselédlányok térdpanaszát, a huszárok combizom-rendellenességét, a tisztviselők könyökízületi gyulladását.
Közel háromszáz évvel Rammazini után az Európai Munkavédelmi Ügynökség kampánya azt tűzte zászlajára, hogy segítse a munkáltatókat, a munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, a döntéshozókat a munkahelyi váz- és izomrendszeri megbetegedések megelőzésében, kezelésében és a rehabilitációban. Kiemelten hangsúlyozza a kockázatok teljes körű felmérését és átfogó kezelését a váz- és izomrendszeri megbetegedések kockázatainak és egészségre gyakorolt hatásainak jobb megismerése, a helyes gyakorlati megoldások népszerűsítése, a teljes körű kockázatértékelés elvégzése, a munka adaptálása, átfogó megelőzési politika, egészségesebb és biztonságosabb munkahely létrehozása érdekében - mondta el lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság tagja, a PBSZ Kft. ügyvezető igazgatója.
E témával összefüggésben minden munkáltatónak meg kell tanulnia egy új kifejezést - mutatott rá a szakember. A musculoskeletal disorders (MSD), azaz a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri rendellenesség a mozgásszervek károsodását, megbetegedését jelenti. Az MSD főbb csoportjai a hát, a nyak, a váll a felső végtag, a derék, az alsó végtag betegségei. Kiváltó és súlyosbító okai a munkából származó hatások és a munkakörnyezet kóroki tényezői által okozott egyoldalú vagy túlzott megterhelés miatt általában hosszabb idő alatt alakulnak ki, de lehetnek baleseti eredetűek is.
A felmérések szerint az európai munkavállalók negyede váz-izomrendszeri rendellenességekre, a "régi" EU-országok munkavállalóinak 24 százaléka hátfájdalmakra, míg 22 százalékuk izomfájdalmakra panaszkodik, a három évvel ezelőtt csatlakozott tíz új tagállamban ez az arány még rosszabb: hátfájdalmai 39, izomfájdalmai 36 százalékuknak van.
Folytatás a 24. oldalon
Az utóbbi időben bekövetkezett csökkenés ellenére az összes uniós országban még mindig magas a nehéz terheket cipelő vagy mozgató munkavállalók aránya (34,5 százalék), a "tízek" országaiban pedig eléri a 38 százalékot.
Az idei európai kampány alapvetése szerint az MSD nem csupán az egyén számára szenvedés és jövedelemkiesés, hanem a vállalkozások és a nemzetgazdaság számára is jelentős költséggel jár. Bár az MSD potenciálisan minden munkavállalót érinthet, a munkahelyi feladatok értékelésével, megelőző intézkedések bevezetésével és ezen intézkedések tartós hatékonyságának ellenőrzésével mégis megelőzhetők.
Az MSD kialakulásában rizikótényező a fizikai megterhelés (erőkifejtés, például emelés, cipelés, húzás, tolás, eszközök használata), a mozdulatok ismétlődése, kényelmetlen vagy statikus testhelyzetek (például a kezek tartósan a váll szintje fölött tartása vagy hosszan tartó állás és ülés). Kialakulásában szerepe lehet a rezgésnek, a hideg vagy túlzott melegnek, a magas zajszintnek, akárcsak a szervezeti és pszichoszociális tényezőknek (például megterhelő munka, a végzett feladatok feletti irányítás hiánya és alacsony szintű önállóság, a munkával való elégedettség alacsony szintje, illetve az ismétlődő, gyors ütemű, monoton munka). De akár okozhatja a kollégák, felügyelők és vezetők támogatásának hiánya is.
A Nemzeti Fókuszpont szakértője, Gádor János szerint több lehetőség van az MSD elkerülésére. A kockázatokat az eredetüknél kell kezelni, a munkát az egyénhez kell igazítani, igazodni kell a változó technológiához, a veszélyes tényezőket biztonságos vagy kevésbé veszélyes tényezőkkel kell helyettesíteni. Következetes, átfogó megelőzési politikát kell kidolgozni - amely a testet érő terheléssel globálisan foglalkozik -, és a kollektív védő intézkedéseket kell előnyben részesíteni az egyéni védő intézkedésekkel szemben. Az MSD-ben szenvedő munkavállalók munkában tartása érdekében biztosítani kell a rehabilitációt, azaz segíteni kell a munkába való mielőbbi visszatérésüket.
Mandrik István szerint az Európai Unió akcióprogramja nem fél kimondani az esetlegesen kényelmetlen igazságokat sem, vagyis a munkáltató felelősségét az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A 2000. évi LXXXV. törvénnyel kihirdetett, a munkavállalók biztonságáról, egészségéről és a munkakörnyezetről szóló ILO 155. számú egyezmény szerint a munkavállalót elsősorban nem kártalanítani (baleseti ellátásban részesíteni) kell, hanem meg kell védeni az egészségre ártalmas foglalkozási körülményektől.
Az Európai Unió célja elsősorban az, hogy minden szereplőt a munkakörnyezet javítására ösztönözzön, ennek érdekében az uniós szervezetek a munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos munkavédelmi információkkal látják el a közösségi szervezeteket, a tagállamokat és minden munkavédelemben érintettet. A Nemzeti Fókuszpont feladata a központi ügynökségtől érkező nyomtatott információs anyagok országos terjesztése az érintett szervezetek és intézmények részére, valamint az ügynökség által kért információk begyűjtése és továbbítása.
