Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Minden munkáltató törvényes kötelessége, hogy védje a munkavállalók biztonságát és egészségét a munkahelyeken. Ez a kötelezettség a munkahelyi stressz problémáira is érvényes, amennyiben ez egészségügyi és biztonsági kockázattal is jár. A munkavállalók általános kötelezettsége, hogy betartsák a munkáltató által meghatározott védelmi intézkedéseket.
Selye János annak idején azt vetette fel, hogy bizonyos hatások – amelyek az érzelmi, vegetatív életünkre hatnak – nagyon komolyan és károsan befolyásolják szerveinket, életünket. Selye kutatásai voltak az elsők, amelyek a psziché és a test kapcsolatát kezdték tudományosan vizsgálni, és ezek a kutatások bebizonyították, hogy az emberi szervezet is megsínyli az állandó idegeskedést és türelmetlenséget, ami sajnálatos módon elsősorban a munkavállalók mindennapjait keseríti meg.
Ezt támasztják alá az uniós felmérések is, amelyek szerint a munkahelyi stressz közel nyolcvan-százmillió munkavállaló egészségét veszélyezteti. A megbetegedések, a távolmaradások, a termelékenység csökkenése pedig eurómilliárdokban kifejezhető veszteséget okoz évente az államoknak, illetve a munkaadóknak. Éppen ezért a Munkahelyi Egészség- és Biztonságvédelem Európai Ügynökség már évekkel ezelőtt elindította a munkahelyi stressz elleni harcot támogató első páneurópai kampányát. Az erőfeszítés sikerrel járt, az unió azóta felvette a stresszt mint reális egészségkárosító tényezőt átfogó jogszabályi rendszerébe.
A munkahelyi stresszt számos tényező kiválthatja: okai között említhetők a rossz fizikai körülmények, a lassú számítógép, a rosszul megvilágított szobák, a zsúfoltság, a rossz főnöki döntések, az ellenségeskedő kollégák, a nem adekvát munkahelyi követelményrendszer és a túlzott elvárások. Egy svéd tanulmány szerint a folyamatos stressz szívrohamot okozhat, és még veszélyesebb helyzetbe kerülhet a munkavállaló a hirtelen megnövekvő stressz esetében. Például a szívrohamot átéltek nyolc százaléka arról számolt be, hogy a jelentős munkahelyi megterhelést követő huszonnégy órában következett be az infarktus.
Az uniós szervek a következőkben látják a megoldási lehetőségeket: olyan vezetési és kommunikációs intézkedésekre van szükség, amelyek egyértelművé teszik a társaság céljait és az egyes munkavállalók szerepét, biztosítják a megfelelő vezetési támogatást az egyének és a munkahelyi egységek számára, a megfelelő felelősséget és a munka ellenőrzését, a munkaszervezés, az eljárások, a munkafeltételek és a környezet javítását. Nagyon fontos a vezetők és a munkavállalók képzése, hogy jobban átlássák és megértsék a stressz lényegét, lehetséges okait, kezelésének módját és alkalmazkodjanak a változáshoz.
Az észak-amerikai gyakorlattal ellentétben egyébként Magyarországon nem indult perek sokasága a munkahelyi stressz kapcsán. Ennek talán az lehet az egyik oka, hogy a stressz okozta egészségkárosodást meglehetősen nehéz bizonyítani. Ilyenkor ugyanis a bíróság kénytelen megvizsgálni a magánéleti körülményeket is. Ha pedig ez utóbbiban is gondok vannak, szinte lehetetlen kizárólagossággal megállapítani, hogy a bírósághoz jogorvoslatért fordulónak a munkahelyi stressz miatt van valamilyen betegsége. Ellenben a precedens jogon alapuló angolszász jogrendszerben egy korábban sikerre vitt ügy esetén a későbbi per ügyvédje sikerrel hivatkozhat az évekkel korábban meghozott, a felperes munkavállaló szempontjából sikeres esetre.
