Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az egységes globális munkavédelmi rendszerek számos előnye közül az egyik legfontosabb, hogy a munkavédelmi normák minden országban – ahol valamilyen gyártóegységet működtetnek a multinacionális vállalatok – egységesek és átláthatók lesznek. Mindez növeli a hatékonyságot, megtakarítást eredményez, ráadásul a munkavédelmi vezetők hasonló környezettel találkoznak akár a különböző kontinenseken lévő üzemek csarnokaiban.
A cégek jól felfogott érdeke, hogy minden egyes leányvállalatuknál egységesek legyenek a munkavédelmi követelmények. Hiszen egy dél-amerikai gyárban történt baleset, katasztrófa azonnal kihat például a nyugat-európai anyavállalat reputációjára is, még akkor is, ha ott maradéktalanul betartják a munkavédelmi szabályokat és előírásokat.
Európában az egyik legnagyobb áttörés akkor következett be, amikor a római szerződést módosító egységes európai okmány úgy rendelkezett 1987-ben, hogy a tagállamok a munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására törekedjenek a munkakörülmények jobbításával, és feladatukká tette az e területen meglévő feltételek harmonizálását. A dokumentum napirendre tűzte azoknak a tetemes költségeknek a csökkentését, amelyek a munkavállalók munkaegészségügyének és munkahelyi biztonságának elhanyagolásából fakadnak. Ez közvetve azt is jelentette, hogy minden tagállamban azonos szabályok vonatkoznak a minimális munkavédelmi követelményekre.
Az egységes munkavédelmi előírások ellenőrzéséhez megfelelő szervezeti rendszerre is szükség van, e körben Magyarországon az utóbbi időszakban jelentős változások következtek be. Az Országgyűlés elfogadta például a 2006. évi CXXIX. törvényt, amely meghatározta az egységes munkavédelmi hatóságra vonatkozó jogosultságokat és kötelezettségeket, átalakítva ezzel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei ellenőrzésének eddig különálló szervezetek által végzett tevékenységét.
A törvény létrehozta a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egységes felügyeleti rendszert és ennek háttérintézményét, ami a szakma és a munkáltatók régi igénye, felelős javaslata, kezdeményezése volt. Az új, egységes, megfelelő módon kiegészített feladat- és jogkörrel rendelkező munkavédelmi hatóság jogosult az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést biztosító szabályok – ideértve a munkahelyek, a munkaeszközök, az egyéni védőeszközök, a munkakörnyezeti tényezők –, a munkaalkalmassági követelmények ellenőrzésére és gyakorolni tudja a szakmai állami irányítási feladatokat.
