A létesítmények biztonsági állapota – az előző évek megállapításaihoz hasonlóan – attól függ, hogy milyen munkáltató üzemelteti, milyen a telephely tulajdonviszonya és milyen régen települt. Ha régi telephelyen csekély tőkeerővel rendelkező vállalkozás végez tevékenységet, akkor a munkabiztonsági feltételek maradéktalan teljesülése nem jellemző. Különösen vonatkozik ez a bérleményben végzett tevékenységre, hiszen ilyenkor sem a bérbeadó, sem a bérlő nem fordít kellő gondot a létesítmény állagának megóvására. Ezzel szemben az újonnan, multinacionális cégek által létesített telephelyek többnyire minden biztonsági követelményt igyekeznek teljesíteni.
A munkaeszközök műszaki színvonala – az előző évekhez hasonlóan – nagyon változó, az eszközállományban jelentős változás nem történt. Az elmúlt évben a körbetartozások, a gazdasági megszorító intézkedések, valamint a szűkülő pályázati lehetőségek miatt csak a vállalkozások kis hányada engedhette meg magának a fejlesztést.
Szintén az elmúlt évhez hasonlóan a munkaeszközök biztonságával kapcsolatos hiányosságok elsősorban arra vezethetők vissza, hogy az üzembe helyezéseket nem megfelelően végezték el, elmaradtak az időszakos vizsgálatok és hiányosak voltak a munkavédelmi ellenőrzések és karbantartások. A rendszeres karbantartás hiánya már évek óta negatívan befolyásolja a munkaeszközök biztonsági állapotát. Az átlagnál kedvezőbb képet mutatnak a munkavédelmi törvény által veszélyesnek minősített munkaeszközök – amelyeknél rendszeresen elvégzik a biztonsági felülvizsgálatot –, illetve javulás tapasztalható a teherszállítás munkaeszközeinél is.
A korszerű üzemekben egyre kevesebb élőmunkára van szükség, mert zömében automata, illetve félautomata gépek, gépsorok alkotják a technológiai láncot. A zárt technológiáknál kevés a baleseti veszély, kezelésük biztonságos.
Ezzel szemben a korábban más céllal létesült épületekben működő vállalkozásoknál külön kockázati tényezőt jelent, hogy a berendezések elhelyezése nem a technológiai sorrendnek megfelelő.
Az előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos tapasztalatok szerint azoknál a vállalkozásoknál, amelyek állandó létszámmal dolgoznak, megoldott a rendszeres (előzetes és időszakos) orvosi vizsgálat. Azoknál a munkáltatóknál viszont, amelyek sűrűn változó létszámmal dolgoztatnak, az orvosi ellenőrzés is hiányos.
A munkáltatók többsége rendelkezik foglalkozás-egészségügyi orvossal kötött szerződéssel, de a szolgálat csak ritkán van tisztában a munkáltatónál ténylegesen jelen lévő egészségügyi kockázatokkal. A munkavállalók előzetes és időszakos orvosi vizsgálatának elmulasztása különösen az építőipar, a mezőgazdaság területén, valamint a kisvállalkozóknál jellemző. A fekete (szürke)- foglalkoztatás esetében teljesen hiányzik az orvosi ellenőrzés.
A munkára képes állapot ellenőrzése során két ellentétes tendenciát tapasztaltunk. Határozottan kevesebb a munkahelyeken az alkohol hatása alatt álló munkavállalók száma, ugyanakkor egyre több esetben tapasztalható, hogy elhasználódott, saját tulajdonú munkaruhában dolgoznak.
A személyi feltételek alakulásában az elmúlt évekhez képest lényeges változás nem tapasztalható. A szakmunkásképzés hiányosságai miatt egyre kevesebb a szakképzett munkavállaló. A hiányt betanított munkavállalókkal próbálják pótolni, azonban a betanítás a biztonsági követelményekre nem minden esetben terjed ki. A szakképzettségi előírások betartására vonatkozó ellenőrzések során leginkább a szükséges gépkezelői jogosultság hiánya volt tapasztalható.
