Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bőven van még mit tanulnunk az uniós szabályozásból, illetve gyakorlatból – mondták el a HoriZone Információs és Biztonsági Iroda szakértői. Például Ausztriában védett a hivatásos nyomozó cím, amit csak vizsgázott nyomozók viselhetnek, illetéktelen személy esetében ez büntetendő cselekedet lenne.
A nyomozóiroda munkatársai a hivatásos nyomozói asszisztens címet viselik. Ez a cím is védett Ausztriában: az államigazgatási szervek hivatalos igazolványt állítanak ki a hivatásos nyomozónak és a vállalkozás alkalmazottainak. Ez kék színű és látható rajta az Osztrák Köztársaság állami címere, valamint a felirat: „törvényes jogosítvány hivatásos nyomozó részére”. Ha valaki letette a vizsgát, a rendőrhatóság biztonsági vizsgálatnak veti alá, tehát ellenőrzik, hogy az a személy, aki hivatásos nyomozóként akar tevékenykedni, nem büntetett előéletű-e, illetve a törvény meghatározása szerint megbízható-e.
Ehhez kapcsolódik a hivatásos nyomozó másik alapvető joga is – amely Ausztriában csak néhány személycsoportot illet meg –, a lőfegyver-viselési jog. Ehhez az osztrák hatóságok fegyverviselési igazolványt állítanak ki, amely feljogosítja a hivatásos nyomozót arra, hogy egy vagy két megtöltött lőfegyvert (pisztolyt vagy revolvert) viselhessen éjjel-nappal.
Azon egyszerű oknál fogva, hogy a törvényalkotó elismeri: a hivatásos nyomozó munkája végzése közben különleges veszélyeknek van kitéve, amit a leghatékonyabban fegyverrel tud elhárítani.
Ez kötelezően szükséges is, mert Ausztriában a hivatásos nyomozó – a rendőrség és katonaság mellett – a testi épség, az emberi élet védelmére feljogosított személy. Emellett az ipartörvény, tehát jogszabály azt is rögzíti, hogy a hivatásos nyomozó jogosult bírósági tárgyaláshoz, valamint államigazgatási jogi ügyben bizonyítékot beszerezni és szolgáltatni. Természetesen ez egyben azt is jelenti, hogy az osztrák hivatásos nyomozók által szolgáltatott bizonyítékot a bíróságok elismerik. Ezek után talán világos, mennyire messze vagyunk az európai uniós gyakorlattól és törvényektől – szögezték le a szakértők.
Magyarországon a hivatalos nyomozó szervekkel, hatóságokkal ellentétben a magánnyomozóknak semmiféle pluszjogosítványaik nincsenek, jogaik az átlagemberekéivel egyeznek meg.
A rendőrségi nyomozók – mint a világon mindenütt – hazánkban is túlterheltek. Egy rendőrnyomozóra egyszerre több ügy jut. A magánnyomozók ezzel szemben rugalmasabbak, gyorsabban reagálnak, és akár huszonnégy órában is képesek egy adott ügyre koncentrálni.
Érdekes és jelenleg még vitatott kérdés a határokon átnyúló magánnyomozói tevékenység. Egyes országok kifejezetten rossz szemmel nézik a területükön tevékenykedő magánnyomozót, figyelő csoportot. Az EU-n belül még a régebben csatlakozott országok között is vitás kérdésként kezelik ezt a tevékenységet, bár a szakma részéről óriási az igény a határok átjárhatóságára a magánnyomozás területén. A konspiratív adatgyűjtés során olyan információkhoz is hozzájuthatnak, amelyeket az emberek a hatóságok elől inkább eltitkolnak. Így a magánnyomozók hatékonyan készíthetnek elő hatósági fellépést, mondjuk egy bűnöző tartózkodási helyének felderítését. Munkájuk során az adatgyűjtést diszkréten végzik, úgy, hogy arról a leinformált személy ne szerezzen tudomást.
