Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A közösségi stratégia sikere azon fog múlni, hogy a tagállamok mennyire kötelezik el magukat a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések csökkentése mellett – mondta Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság tagja, a PBSZ Kft. ügyvezető igazgatója. Ezeket a stratégiákat a nemzeti helyzet részletes értékelése alapján kellene meghatározni az érdekelt felekkel, köztük a szociális partnerekkel folytatott konzultáció alapján.
Az egészségre káros munkakörülmények hatása hosszú távon jelentkezik, és olyan foglalkozási megbetegedéseket és egészségügyi problémákat okozhat, amelyeket csak egy bizonyos idő után lehet kimutatni, vagy – mint például az azbeszt esetében – csak húsz év múlva. A megelőzés javítása érdekében az Európai Bizottság arra bátorítja a tagállamokat és a vállalatokat, hogy a munkavállalók orvosi felügyelete során továbbított adatokat rendszeresen elemezzék, és úgy gyűjtsék, hogy az a vállalatok számára ne jelentsen további adminisztratív terhet. A tagállamokat pedig arra ösztönzik, hogy nemzeti stratégiáikba olyan különleges intézkedéseket (pénzügyi támogatás, személyre szabott képzések) építsenek be, amelyek a munkaerőpiacról munkahelyi baleset, foglalkoztatási megbetegedés vagy rokkantság miatt hosszú időre kiszorult munkavállalók rehabilitációját és újbóli beilleszkedését segítik elő.
Amit a stratégia el szeretne érni: egészségesebb és biztonságosabb munkahelyek, az egészség növelése és a vállalatok tudatosságának előmozdítása – mutatott rá Mandrik István. Azok a vállalatok, amelyek aktív megelőzési politikájukkal a munkavállalók egészségvédelmébe fektetnek be, konkrét eredményeket érnek el: mérséklődnek a távolmaradásokból eredő költségek, csökken a személyzet nagymértékű fluktuációja, nő a fogyasztók elégedettsége és motivációja, javul a minőség és a vállalatok külső megítélése. Ezeket a pozitív hatásokat tovább erősítheti, ha egy egészséges munkakörnyezetben a munkavállalókat olyan életmód kialakítására ösztönzik, ami javítja általános egészségi állapotukat.
A bizottság ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti stratégiáikban olyan különleges eljárásokat kezdeményezzenek, amelyek lehetővé teszik a vállalatok – különösen a kis- és középvállalkozások – számára, hogy a munkavállalók egészségvédelmének előmozdítása érdekében technikai segítségnyújtásban részesüljenek. A tudatosságot különösen a kis- és középvállalkozásokban lehet erősíteni a megelőző intézkedésekre irányuló közvetlen vagy közvetett pénzügyi ösztönzők biztosításával. Ezek az ösztönző intézkedések magukban foglalhatnák a társadalombiztosítási hozzájárulások vagy a biztosítási díjak esetleges leszállítását a munkakörnyezet javítása és/vagy a balesetek csökkentése érdekében történt befektetések arányában. Tartalmazhatná az egészség és a biztonság kezelésére létrehozott rendszerek felállítására nyújtott gazdasági támogatást, illetve az egészségvédelmi és biztonsági követelmények bevezetését a közbeszerzési szerződések odaítélése során – utalt rá a szakember.
