Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az utóbbi évtizedek jelentős közösségi jogszabálygyűjteményeinek elfogadása és alkalmazása lehetővé tette az unió tagállamaiban a munkakörülmények javulását, illetve a munkahelyi balesetek és betegségek számának csökkentését – mondta el lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság tagja, a PBSZ Kft. ügyvezető igazgatója. A stratégiát megalkotó Európai Bizottság pedig kifejezetten vizsgálta a jó munkahelyi közérzet témakörében a munka világában végbement változást és az új, különösen pszichoszociális eredetű kockázatok megjelenését.
A tagállamok felismerték – nem teljesen önzetlenül –, hogy a munkahelyi minőség és teljesítmény biztosítása nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás előmozdításához. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság hatékony védelmének hiánya a munkahelyi balesetekből és foglalkozási megbetegedésekből adódó távolmaradáshoz, illetve a keresőtevékenységből eredő tartós rokkantsághoz vezethet. Ennek nemcsak jelentős emberi vonzata van, de a gazdaságra is negatív hatást gyakorol. A munkahelyi egészségvédelemmel és balesettel kapcsolatos problémákból eredő hatalmas költségek gátolják a gazdasági növekedést és az unió vállalatainak versenyképességére is káros hatással vannak. E költségek igen jelentékeny része a szociális biztonsági rendszerekre és az államháztartásra hárul.
Az Európai Tanács 2001-es stockholmi 2010-ig célul tűzte ki az 55 és 64 év közötti férfiak és nők ötvenszázalékos foglalkoztatási arányának elérését. Az Európai Tanács 2002-es ülése barcelonai ülésén deklarálta: az Európai Uniónak törekednie kell arra, hogy 2010-ig fokozatosan körülbelül öt évvel emelkedjen a tényleges átlagos nyugdíjkorhatár. A modern munkaszervezés, illetve a munkakörnyezet egészsége és biztonsága ehhez nagymértékben hozzájárulhat azáltal, ha jó munkahelyi közérzetet biztosít, ha maximalizálja a személyek munkavégzési képességét és ha megelőző intézkedéseket hoz a munkaerőpiac korai elhagyásának megakadályozására.
A nők és a férfiak munkaképességének és a szakmai élet minőségének javítása érdekében előrelépésre van szükség a nemek közötti egyenlőséget illetően is. Az egyenlőtlenség – legyen az a munka világában vagy azon kívül – érzékenyen érinti a nők munkahelyi biztonságát és egészségét, ezáltal hatással van a nők termelékenységére. Ugyanakkor a férfiak munkahelyi biztonságával és egészségével kapcsolatos specifikus kérdések is figyelmet érdemelnek.
Mandrik István kifejtette: a cél egy olyan állapot elérése, amelyben a munka a személyes egészséget és közérzetet erősíti, és amelyben a munkaerőpiacra való belépés, illetve a munkaviszony fenntartása a népesség általános egészségi állapotát javítja. Ebben az összefüggésben fontos kiemelni a jó munkahelyi egészség hozzájárulását az általános közegészségügyhöz. A munkahely különösen ideális fóruma a megelőzésnek és az egészség elősegítését célzó intézkedéseknek. Nagyon fontos törekvés: a 2012-ig megalkotott stratégia átlagosan huszonöt százalékkal kívánja csökkenteni a munkahelyi balesetek számát a huszonhét tagállamban. A bizakodásra az ad alapot, hogy a korábbi stratégia sikeresnek bizonyult, a 2000-től 2004-ig terjedő időszak során, még a „tizenötökben”, a halálos munkahelyi balesetek száma tizenhét százalékkal, míg a háromnapos vagy annál hosszabb keresőképtelenséggel járó balesetek száma húsz százalékkal csökkent. Valószínűsíthető, hogy ezt a pozitív tendenciát a későbbi statisztikák is igazolni fogják. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy – az elért előrelépések ellenére – a munkakörülményeket vizsgáló negyedik európai felmérés legutóbbi eredménye szerint a munkavállalók többségének megítélése a munkahelyi egészségüket és biztonságukat veszélyeztető tényezőket illetően nem javult.
Arra a kérdésre, hogy mitől is szenved az európai munkavállaló, Mandrik István kifejtette: mintegy huszonnyolc százalékuk nem véletlenszerű egészségügyi problémáktól szenved, amit jelenlegi vagy múltbeli munkájuk okozott, okozhatott vagy súlyosbított, és a munkavállalók átlagosan harmincöt százaléka vallja azt, hogy munkája káros az egészségére. Ezenkívül a nők foglalkoztatásbeli részvétele tovább növekszik, amit a munkaerőpiacon gyakran a nemek közötti erőteljes megkülönböztetés kísér. Ezért jobban figyelembe kell venni az egészség és a biztonság nőkkel kapcsolatos szempontjait.
Terjedőben vannak a foglalkozási megbetegedések bizonyos típusai (izom- és csontrendszeri zavarok, illetve pszichés zavarokkal kapcsolatos megbetegedések). A foglalkozási kockázatok természete az innováció ritmusának, az újabb kockázati tényezők kialakulásának (munkahelyi erőszak, beleértve a szexuális és pszichológiai zaklatást, illetve a függőség) és a munka átalakulásának mértékében változik (széttöredezettebb szakmai élet). Mindezek elengedhetetlenné teszik a megelőzésre irányuló hatékony intézkedések kidolgozását.
