Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Cserehát szívében vagyunk, pár kilométernyire a Gagybátorban található vadászháztól. Másodmagammal ülök egy magaslesen. Zaj- és fényszennyezett világunkhoz képest itt minden más, pár perce azt hittem, tűz ütött ki az erdőben, pedig csak a hold jött fel „óriási fénnyel”. Csillagok is ragyognak az égen, úgy, ahogy a városban sohasem láthatja az ember. A zörejek is mások, tisztán hallani a vadmalacok röfögését, az ágak reccsenését, majd hirtelen erőteljes ugatás nyom el minden mást, nem kutya lohol a közelben, őzbak teszi közhírré valamely fontos gondolatát a csereháti páros ujjú patások társadalmában. Majd ismét csend lesz.
Cserehát óriási vonzereje pont ez lehet: a csend, a nyugalom, a barátságos dombok, az összefüggő tölgyesek, akácosok, fenyőerdők, a tisztásokra kitett méhkaptárok, a völgyekben megbújó görög katolikus templomok felügyelte apró falvak. A tájegység falusi turizmusra teremtetett – Budapesttől sincs messze, Miskolcig ráadásul autópályán lehet menni, utána még 30-40 kilométer az úti céltól függően –, a kanyargós utakon gyalog- és kerékpártúrák tehetők. Az Országos Kék Túra útvonala ötvenöt kilométeres szakasszal szeli át a tájat, és érdemes végigmenni a Cserehát turistája elnevezésű több mint száz kilométeres, piros sávval jelölt útvonalon is. A körút 18 eldugott csereháti településen halad át. A Hernád, a keleti „határfolyó” a vízi kirándulások egyik legkedveltebb terepe, az ország egyik legnagyobb hegyvidéki víztározója, a Rakaca patak felduzzasztása révén kialakított tó pedig horgászparadicsom.
A Cserehát viszonylagos elzártsága nem vonzotta a vállalkozásokat, és a munkanélküliség itt magasabb az országos átlagnál. Ám ez a viszonylagos elzártság egyrészt megóvta a terület természeti szépségeit, és kedvezett a rég elfeledett évszázadok építészeti és kulturális öröksége megőrzésének. Árpád-kori körtemplomok és fa haranglábak, Anjou-kori kis templomok, kuruc várromok, reformkori kúriák, évszázados parasztházak mellett kapirgálnak a napfényben fürdőző tyúkok és libák.
Felsővadászon a Rákóczi-, Edelényben a Coburg-kastély emlékeztet a régmúlt időkre, Forrón, az Abaúj Múzeumban a néprajzi örökséget lehet megtekinteni, ám lehet, hogy sokaknak az Encsen nyaranta megrendezett nemzetközi képzőművészeti alkotótábor nyújt igazi élményt. Akit pedig a skanzen érdekel, a falusi turizmus egyik legnagyobb sikertörténetének helyszínére, Szanticskára látogathat el. Ez a falucska az 1980-as évek végére kihalt, ám ekkor érkezett ide Pál István, aki megvásárolta a falu egyik házát és letelepedett. A kis üdülőfaluban, amely azóta Európai Falufejlesztési Díjat is kapott, manapság szépen felújított épületek várják a látogatókat, akik kipróbálhatják a kenyérsütést, a szövést, a fafaragást, a fazekasságot és a kovácsmesterséget is.
