Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Fokozatosan magára talál a magyar filmgyártás – derül ki a Nemzeti Filmiroda adataiból. A magyar filmek 2002-ben 732 millió forintos jegyárbevételt értek el, és bár 2003-ban ez csaknem a felére, 384 millióra csökkent, 2004-ben és 2005-ben egyaránt túllépték az egymilliárd forintos határt. Ez különösen annak fényében nagy eredmény, hogy a nem magyar filmekből befolyó jegyárbevétel fokozatosan mérséklődött, így a 2002-es 10,3 milliárddal szemben tavaly csak 8,5 milliárd forint jött össze. Különösen fontos eredmény, hogy a három év alatt a magyar filmek együttes nézőszáma 1,3 millióról 1,9 millióra emelkedett.
A múlt évben bemutatott magyar filmek közül a legnagyobb kihasználtsággal a 33 kópiával futó Sorstalanságot vetítették a mozik (átlagosan 30,47 százalékkal), míg a második legjobb mutatót a 32 kópiás Csak szex és más semmi (26,1 százalék) érte el. Az előbbit 450 ezren, az utóbbit 146 ezren látták tavaly. Az élmezőnyben szereplő művek közül a december közepén bemutatott Szőke kóla szerepelt a legkevésbé jól: a 21 kópia és a több mint ezer vetítés ellenére csupán 22 ezer nézőnél tartott az év végén (összehasonlításképpen Az igazi Mikulás hasonló paraméterek mellett 35 ezer nézőt ért el).
Magyarországon 2005-ben összesen több mint 22,3 milliárd forintot költöttek filmgyártásra (a 2003-as másfél és a 2004-es 7,5 milliárd után), azaz ilyen összegben kaptak a magyar filmiparban működő vagy ahhoz kapcsolódó vállalkozások megrendeléseket. Ennek csaknem fele külföldi bérmunkákból állt (10,9 milliárd forint), míg 5,2 milliárd forint a magyar részvételű koprodukciós filmekre, további mintegy ötmilliárd forint a magyar filmek gyártására jutott, valamint 1,2 milliárdot költöttek televíziós sorozatokra a kereskedelmi csatornák beszállítói (Jóban-rosszban és Barátok közt). A Nemzeti Filmiroda 2005-ben összesen 2,8 milliárd forintról állított ki adóigazolást 167 magyar, külföldi és koprodukciós alkotás után a gyártóknak.
