Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly nemhogy lelassult, de reálértéken zsugorodott a magyar könyvpiac: a folyó áron számolt 58,2 milliárd forintos forgalom ugyanis csupán 2,3 százalékos növekedés 2003-hoz képest, miközben a könyvek áremelkedése 5,6 százalék volt.
2004-ben csaknem 12 ezer művet (könyvet és füzetet) adtak ki, összesített példányszámuk meghaladta a 32 milliót. Ebből a könyvek száma 11,2 ezer volt, amely kétezerrel több, mint 2003-ban. A példányszám az előző évihez képest stagnált – derül ki a KSH nemrégiben napvilágot látott részletes adataiból.
Magyarországon 2000 és 2004 között összesen 50,2 ezer mű jelent meg, 184 millió példányban, ez évi átlagban 10 000 körüli címet jelentett. A százezer lakosra vetített körülbelül 100 cím alapján a magyar könyvkiadás a legfrissebb nemzetközi adatok szerint az európai középmezőnyhöz tartozik: a vizsgált 22 ország közül élenjárók az északi országok (Dánia és Finnország), ahol százezer lakosra több mint 230 újonnan kiadott könyvcím jut, míg ez az érték Lengyelországban, Szlovákiában és Olaszországban 60 alatti.
Magyarországon – a szerény állami támogatás mellett – a könyvek árát elsősorban a piaci viszonyok alakítják. Miután a kilencvenes években több mint tízszeresükre emelkedtek a könyvárak, az utóbbi öt évben a drágulás növekedési üteme mérséklődött – csupán 2002-ben haladta meg több mint 5 százalékponttal az átlagos fogyasztóiár-indexet. Eközben azonban – részben a viszonylag magas címszám miatt – az átlagos példányszám a 2000-es 3900-ról 2004-ban 2900-ra csökkent. A statisztika szerint változatlanul jelentős az ötezer példány alatti kiadás, az ilyen művek a piac tíz százalékát adják; míg százezren felüli példányban elvétve jelenik meg könyv (2004-ban mindössze kettő).
A KSH adatai szerint tavaly a kiadott szépirodalmi könyvek és füzetek kétharmada volt regény és elbeszélés, míg a példányszámbeli súlyuk 88 százalékra rúgott. A fennmaradó 1,1 millió példány a többi műfajcsoportba tartozó mintegy 820 műre jutott. A szépirodalmi könyvek csaknem felének külföldi a szerzője, a példányszámból való részesedésük 77 százalék. A magyar szerzőjű, első kiadású művek száma 2004-ben 978 volt, ez 36 százalékkal kevesebb a 2000-esnél. Az egy könyvre jutó átlagpéldányszám a magyar írók műveinél meglehetősen alacsony, csupán egyötöde a külföldi szerzőkének. A magyar szerzők sikerlistáját vezető írók személye nem változott az elmúlt években (Lawrence, Fable), ám a példányszám csökkenése itt is tapasztalható. Ehhez hasonlóan a külföldi szerzők sikeres műveit is általában csökkenő példányszám jellemezte.
Már évek óta tartó folyamat, hogy az úgynevezett klasszikus szépirodalom – a magyar és a külföldi egyaránt – folyamatosan veszít korábbi nagy népszerűségéből. A nem élő magyar szerzőktől 2004-ben 281 művet adtak ki, 720 ezer példányban, míg külföldiek alkotásaiból 268 jelent meg – ennek több mint fele angol, német és francia szerző műve –, mintegy egymillió példányban.
A kortárs szerzők alkotásai a szépirodalmi szegmens több mint háromnegyedét tették ki 2004-ben, míg példányszámbeli súlyuk 83 százalék volt. Az élő szerzőktől kiadott művek elsősorban regények, elbeszélések; a magyar és a külföldi szerzőknél is a könnyű, szórakoztató lektűrirodalom súlya jelentős. Lassan, de nő a verses művek száma, 2000-hez képest a számuk 17-tel nőtt, így 2004-ben 471 verses kötet látott napvilágot, a példányszám azonban jelentősen, 580 ezerről 383 ezerre csökkent.
A kiadók közül a legtöbb címet (302) és a legtöbb példányt (1,1 millió) az Alexandra produkálta 2004-ban. A cím szerint a második helyen az Európa, a harmadikon pedig az Osiris kiadó állt. Érdekesség, hogy az utóbbi években sem csökken a szerzői kiadások száma: ilyen módon tavaly 165 könyv jelent, összesen 69 ezer példányban.
