Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pannonica Kiadó nagy fába vágta a fejszéjét: egy-egy szakterület korszerű – ahogy a sorozat címe is jelzi: a XXI. századi – összes fontos tudását (az „általános műveltséget”) próbálja meg egyetlen kötetben kézbe adni. A közgazdaságtani kötet alapján a kiadó igencsak jól jött ki a nagy feladatból.
A szerzők nem kívántak mindent elénk önteni, felvonultatni sok-sok kis tudást, hanem fokozatosan, lényegre törően haladnak előre, és az enciklopedikus jelleg ellenére egymásra épülő fejezetekből összerakni a könyvet. Az Andor László szerkesztette kötet (szerzők: Bozsik Sándor, Misz József, Nádasi Katalin, Révész Éva, Szabó Adrienne és Vigvári András) korszerű, megalapozott ismeretekkel próbál meg előállni.
A könyv előszavában céljaikról a szerkesztő visszafogottan fogalmaz: „Célunk elsősorban a közép- és felsőfokú oktatásban részt vevők segítése, ezért kiindulópontunk nem lehetett más, mint a mikro- és makroökonómia legfontosabb fogalmai és tételei. A kötet tematikus fejezeteinek nagyobb része a vállalat irányítását és működését mutatja be. (…) A kötet tartalmát és nyelvezetét úgy alakítottuk, hogy a szöveg a középiskolában elsajátítható módszertani alapokra támaszkodva érthető legyen.” Ehhez képest friss és naprakész lett a könyv, olyan mai fogalmakat is magától értetődően tartalmaz, mint a Balassa-Samuelson-hatás, a repó, a VIBER, a nettó jelenérték módszere, a reklámtervezés vagy a TQM. A kényszerű rövid terjedelem miatt pedig olyan elméleti bravúrokra kényszerültek, mint például a pénz fogalmának felrajzolása – csupán másfél oldalban. Az egyik kedvenc érdekességem: „egy átlagos magyar fogyasztóra hetente átlagosan 255 tévéspot, 350 óriásplakát, 177 sajtóhirdetés, 136 rádióspot és 1,6 mozireklám zúdul.”
Az átlagos újságolvasó mind több, számára ismeretlen gazdasági fogalommal találkozik. Ezek egy részének olvasmányos és rövid magyarázatát adja a könyv végén található naprakész fogalomtár. A szerkesztő arányérzékét dicséri, hogy olyan alapfogalmak, mint az adó, a kölcsön vagy éppen a minimálbér, velős magyarázatát adja, és ezek mellett a Fischer-hatás, a New Deal, a Pareto-hatékonyság vagy az ügyfélkapcsolati menedzsment. Mindezt olvasóbarát megoldásként kiegészíti egy arcképvázlat. E néhány oldalra belefért például Luciano Benetton, Walter Elias Disney, Richter Gedeon és Jeffrey D. Sachs rövid életrajza egyaránt.
Bár a szakkönyvekhez szokott olvasónak hiányzik az általában jellemző formalizálás, valamint jogos kifogás lehet az egyetemi szintű módszertani ismeretek (gazdaságmatematika, statisztika, számvitel, informatika) beépítése, ám ezt vállaltan kerülték a szerzők. Így viszont a gazdasági végzettséggel nem rendelkező, ám az alapismeretekre vágyók is haszonnal forgathatják.
A recenzens számára különösen üdítő volt látni az igényes nyelvezetet és – manapság egyre ritkább – érthető, egyszerű fogalmazást és az elütésmentes mondatokat. Hasznos könyv, forgassuk!
