Térképet nézegetni, az ismeretlent kézbe venni, sőt lapozgatni jó dolog. Sokak számára különös vonzerővel bírnak a térképek. Bár egy vonalakkal és betűkkel teleírt papírlap – esetleg egy földgömb – nem keltheti az utazás illúzióját, mégis, az ember legalább képzeletben gyorsan egy-egy távoli helyen teremhet.
A térképnézegetéssel szemben azonban a térképrajzolás sokkal kevésbé tűnik érdekes dolognak. A modern ember pedig egyenesen unalmas, műszerekkel és különféle számítógépekkel szinte magától előálló valaminek gondolja napjaink térképeit. Holott néhány száz évvel ezelőtt ez teljesen máshogy volt: a térképkészítés akkoriban összetett fizikai és szellemi erőfeszítést igényelt. Ennek a kornak volt – névről ma is ismert – hőse Gerhard Mercator, akinek életéről a közelmúltban adott ki könyvet magyarul a HVG Kiadó.
Mercator csaknem félezer éve élt (1512–1594). A nagy időtáv ellenére a szerző, Nicholas Crane alapos munkát végzett, sok-sok angliai könyvtárat végigjárt; műve pedig komoly hiányt pótol: korábban ugyanis Mercator legjobb teljes biográfiájának az Averdunk és Müller-Reinhard 1914-es, Németországban megjelent kötetét tartották.
Gerhard Mercator neve manapság leginkább (az utazási irodán kívül) az általa elsőként használt síkvetületről ismerhető, amivel a középkori géniusz a mai napig is figyelemre méltót alkotott. Bár térképábrázolásainak pontossága mai szemmel nem volt elég jó, az általa lefektetett szerkesztési elvek alapján készül ma is a térképek többsége. Ő volt az, aki először volt képes tudományos pontossággal gömböt vetíteni a síkra; nevéhez – pontosabban kezéhez – fűződik az első, komoly navigációra alkalmas térkép Európáról, valamint a ma ismert kontinensek mindegyikét ábrázoló világtérkép. Helyzetét jócskán nehezítette, hogy nem hagyatkozhatott korábbi kartográfusok munkásságára vagy korának földmérési gyakorlatára, mivel akkoriban nemigen volt ilyesmi. Ráadásul hívő katolikusként mindezt hitének tételeivel is össze kellett egyeztetnie.
Az érdekes és aprólékos könyvből egy mozgalmas élettörténet rajzolódik ki, amely művelődéstörténeti dokumentumként is megállja a helyét. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a kötetet Mercator által készített, színes térképrészletek is díszítik.
