Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon a rendszerváltást követően, a kilencvenes években a mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodási feltételei nem voltak megfelelőek a „normális” termeléshez és nem történt meg a szükséges struktúraváltás sem – állapítja meg Juhász Lajos, a Debreceni Egyetem PhD egyetemi docense a Közgazdasági feltételek és az agrárvállalkozások beruházási lehetőségei című könyvében. A művet az Akadémiai Kiadó jelentette meg Philosophiae Doctores című sorozatában. A tanulmányból kirajzolódó összkép természetesen nem kedvező, ennek része például az is, hogy az agrárszubvenciós források jó része szétforgácsolódott és kényszervállalkozókhoz került.
A magyar agrárökonómiai szakirodalomban korábban nem jelent meg átfogó vizsgálat arról, hogy az állam az elvonásokon (adókon) és a beruházási támogatásokon keresztül hogyan befolyásolta a mezőgazdasági vállalkozások, gazdálkodó egységek jövedelmezőségét és fejlesztési-innovációs lehetőségeit 1990 után. Ez a PhD-dolgozat empirikus vizsgálatok és modellszámítások segítségével számszerűen is elemzi a problémakört. A könyv első részében a hazai és a nemzetközi szakirodalom alapján mutatja be az agrárvállalkozások helyzetét a kilencvenes évtizedben. A második részben Juhász az adózási szabályozók hatását veszi górcső alá, a harmadikban pedig a beruházási támogatásokat vizsgálja. Mindezt kiegészíti az ország egy megyéjére – Csongrádra – vonatkozó, viszonylag széles körű empirikus vizsgálat is. (Csongrád részletes elemzése mellett szól, hogy területén változatos, az ország nagy térségeit leképező mezőgazdasági tevékenység folyik.) Mindezek alapján valószínűsít olyan tendenciákat is, amelyekről nem állnak rendelkezésre részletes országos adatok. A szerző reményei szerint a kidolgozott modellek alkalmasak arra, hogy segítségükkel a közgazdasági szabályozó eszközöket úgy alakítsák, hogy azok a fejlődőképes, a forrásokat jó hatékonysággal felhasználó vállalkozásokat támogassák a nagyobb és a műszaki színvonal tekintetében előnyösebb fejlesztések megvalósításában. A könyv végül javaslatokat is tartalmaz arról, hogyan lehetne jobbá tenni a helyzetet.
A művet elsősorban – a döntés-előkészítéssel és elemzéssel foglalkozó – agrárgazdasági szakemberek olvashatják haszonnal, emellett a felsőoktatásban tanulóknak is jó szívvel ajánlható.
