Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Dick Cheney amerikai alelnök és Donald Rumsfeld védelmi miniszter régi „mániája” volt Irak elfoglalása és Szaddám Huszein hatalmának megdöntése, míg Colin Powell külügyminiszter ezt ellenezte – szól Bob Woodward, a Watergate-botrány óta világszerte elismert oknyomozó újságíró verziója. Woodward szerint George W. Bush elnök számára 2001 első felében Irak nem szerepelt a prioritások között, a változást a szeptember 11-i események okozták. (Szintén a Geopen adta ki Paul O’Neill-nek, a Bush-kormány első pénzügyminiszterének visszaemlékezéseit A hűség ára – Paul O’Neill iskolája George W. Bush Fehér Házában címen, amelyben viszont O’Neill úgy vélte, hogy az elnök és emberei már a 2001 eleji hatalomra kerülésüktől kezdve készültek az iraki rezsim megbuktatására – NAPI Gazdaság, 2004. október 8., 7. oldal).
Woodward Magyarországon most megjelent könyve tehát az Irak elleni háborút megelőző tizenhat hónap amerikai nagypolitikai kulisszatitkaiba kínál bepillantást. A recenzens véleménye szerint a könyv izgalmas olvasmány – különösen néhány nappal a november másodiki amerikai elnökválasztás előtt. A 35 fejezet egészen részletes és hihető képet fest a Fehér Házban uralkodó állapotokról.
Különösen izgalmas a kötet újságírószemmel: Hogyan lehet egy titokzatos és nehezen felderíthető sztorit megtalálni, ráadásul a csak szőrmentén megírható történetet úgy előadni, hogy annak háttérszereplői és az újságíró forrásai nem szeretnék magukat a könyvben beazonosíthatóan viszontlátni (lásd Mély Torok). „Mellesleg” kiderül, hogy Woodward nagyon jó riporter. A magyar fordításban néhol elkelt volna több „magyarosság”.
keret
Robert Woodward 1943-ban született az illinoisi-i Genevában. A Yale egyetemen katonai ösztöndíjasként történelmet és angol irodalmat tanult, 1965-ben diplomázott, majd négy évig kommunikációs tisztként szolgált a hadseregben. Ezt követően sikeresen felvételizett a Harvard jogi karára, ám inkább az újságírást választotta. A Washington Post 1971-től alkalmazta riporternek, 1972. június 17-én kapta meg Carl Bernsteinnel a Watergate-betörés sztoriját. A sok eredmény mellett nem sikerült bizonyítaniuk az ügyben az elnök és környezete szerepét az ügyben, ezért a média ejtette a történetet, Nixont újraválasztották. A páros azonban tovább nyomozott és fokozatosan mindent kiderített. Nixon végül lemondott, a nyomozásról szóló könyvért (All the President’s Men) pedig 1973-ban Pulitzer-díjat kaptak. Woodward 1982 óta a Washington Post oknyomozó riportokért felelős helyettes szerkesztője.
Főbb könyvei:
The Final Days – 1977 (Nixon bukásáról; Bernsteinnel közösen)
The Brethren: Inside the Supreme Court – 1979 (Felebarátok – a Legfelsőbb Bíróság belülről)
Wired: The Short Life and Fast Times of John Belushi – 1985 (a színész kábítószerfüggéséről és életstílusáról)
Veil: The Secret Wars of the CIA – 1987 (a CIA titkos háborúiról)
The Commanders – 2002 (az 1991-es Öböl-háborúról; A parancsnokok – Osiris, 1996)
The Agenda: Inside the Clinton White House – 1994 (Clinton Fehér Házáról)
The Choice – 1997 (az 1996-os elnökválasztásról)
Shadow – Five President and the Legacy of Watergate – 2000 (a Watergate-ügy máig tartó hatásairól)
Maestro: Greenspan’s Fed and the American Boom – 2000 (A gazdaság karmestere – Perfekt, 2001)
Bush at War – 2003 (Bush háborúja – Bookmark, 2003)
KÉP MELLÉ
A Pulitzer-díjas szerző könyve az USA-ban 2004 áprilisában jelent meg, magyarul a közelmúltban a Geopen Könyvkiadó adta ki Avar Jánosnak, a Magyar Nemzet egykori washingtoni tudósítójának fordításában (510 oldal, 3990 forint).
