Irodalom
Az irodalmi kitüntetett az idén Elfriede Jelinek osztrák írónő lett, őt a magyar olvasók elsősorban A zongoratanárnő szerzőjeként ismerhetik. Az indoklás szerint a díjat Jelinek regényeinek „zenés, többszólamú hangvételével és nyelvezeti stílusával” érdemelte ki. További érv mellette műveinek „lehengerlő ereje és az a könnyedség, amellyel nyilvánvalóvá teszi a mai társadalom közhelyeit”. Kitüntetése meglepetésnek nevezhető.
Jelinek 1946-ban született az ausztriai Mürzzuschlagban, gyermekkorát Bécsben töltötte. A bécsi konzervatóriumban orgonaszakon szerzett diplomát, emellett színház- és művészettörténetet is hallgatott. Első szatirikus regénye 1970-ben jelent meg Wir sind Löckvögel címmel. Házassága nyomán München lett második otthona. Az eddigi legnagyobb sikert az 1983-ban kiadott, önéletrajzi ihletésű Die Klavierspielerin (A zongoratanárnő) című alkotásával aratta, amelyből 2001-ben Michael Haneke filmet is forgatott.
Kémia
A kémiai díjat hárman kapták: a magyarországi születésű izraeli tudós, Avram Hershko, izraeli honfitársa, Aaron Ciechanover, valamint az amerikai Irwin Rose, a test fehérjéinek lebomlásával kapcsolatos kutatásokban elért eredményeikért. Az indoklás szerint a három tudósnak köszönhetően ma már molekuláris szinten megérthetjük, miként ellenőriznek a sejtek bizonyos központi folyamatokat az emberi szervezetben. Avram Hershko, aki a 14. magyar származású Nobel-díjas, 1937-ben született Karcagon, Herskó Ferenc néven. Családja 1950-ben vándorolt ki Izraelbe. Hershko Izraelben szerzett diplomát és jelenleg Haifában dolgozik. Bár orvosi diplomát szerzett és fiatal korában két évig gyakorló katonaorvos is volt az izraeli hadsereg kötelékében, alapvetően nem betegek gyógyításával, hanem fehérjekutatással foglalkozik. Három fia közül az egyik jelenleg másodéves hallgató a budapesti Semmelweis Egyetemen.
Fizika
Három amerikai fizikust díjaztak az idén: David J. Gross a kaliforniai Berkeley, H. David Politzer a pasadenai California Institute of Technology, Frank Wilczek pedig a Massachusetts Intézet professzora. Az atommagot felépítő elemi részecskék egyik csoportja, a kvarkok leírásáért kapták meg a díjat. A három fizikus fedezte fel az anyag legkisebb építőelemeit összetartó, úgynevezett erős kölcsönhatás egy különleges tulajdonságát. Ez a négy alapvető természeti erő egyike. Elméletüket 1973-ban fogalmazták meg, ezzel jelentős mértékben hozzájárultak a kvantumfizika általános modelljének kidolgozásához, amely a fizikusok „régesrégi álma”.
Orvostudomány
A szaglórendszer vizsgálatáért az amerikai Richard Axel és Linda B. Buck kapta a 2004-es orvosi Nobel-díjat. A két kutató eredményei alapján vált világossá, miként képes az ember mintegy tízezer illatot megkülönböztetni. A tudósok 1991-ben közölték tanulmányukat, amelyben a szaglásban szerepet játszó érzékelő molekulákhoz kapcsolódó mintegy ezer gént írtak le. Az azóta végzett kutatások során az is kiderült, hogy a kémiai anyagok érzékelésének más rendszerei is az Axel és Buck által felfedezett módon működhetnek: ilyen például az ízérzékelés.
