Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tudja ön, hogyan születnek a kormányzati döntések az Egyesült Államokban? Meg akarja tudni, hogyan döntenek százmilliárd dollárokról néhány nap alatt? Eddig kevés esély volt arra, hogy az átlagember sikerrel járjon. Könyv készült azonban Paul O'Neill, a 2002 januárjában hivatalba lépett Bush-kormány első pénzügyminiszterének dokumentumai alapján.
A szerző, Ron Suskind nagyon komoly fába vágta fejszéjét. O'Neill ugyanis a visszatekintést mintegy 19 ezer dokumentum segítségével alapozta meg. Ez gyakorlatilag az összes akta másolata volt, amelyek pénzügyminisztersége csaknem két éve alatt a kezén végigmentek, ezek jó részét munkatársai másolták össze. További 7630 katalogizált feljegyzést is biztosított, amelyek minden találkozóját és értekezletét dokumentálták; mindezek után „csekélység” az összes telefonhívás listája, a hívó fél és a beszélgetés időtartamának megjelölésével. Suskind becsületére legyen mondva, mindebből egy jól megírt, olvasmányos kötet született.
A hűség ára - Paul O'Neill iskolája George W. Bush Fehér Házában címmel angolul idén januárban megjelent könyvet a Geopen Könyvkiadó adta ki magyarul, Avar János, a Magyar Nemzet egykori washingtoni tudósítójának fordításában. A kötet nagy visszhangot váltott ki Amerikában, mert bepillantást engedett a kitartóan és szokatlanul sokat titkolózó Bush-kormányzat kulisszái mögé. Suskind átélhetően és hitelesen mutatja be O'Neill dokumentumai alapján az elnök és a közvetlen környezetében lévők személyiségét, gondolkodását, a döntéshozatali folyamatot.
A bestsellerlisták élét is megjárt könyv politikailag legizgalmasabb állítása szerint Bush és csapata már 2002 eleji hivatalba lépésétől kereste a leszámolás lehetőségét Irakkal, ehhez csupán a megfelelő ürügyre várt (O'Neill pedig „képben volt”, mivel a pénzügyminiszter is tagja a Nemzetbiztonsági Tanácsnak). A könyv megjelenése után zavarban is volt a Fehér Ház; az állításokat érdemben nem cáfolták, csupán az expénzügyér beavatottságát igyekeztek utólag kisebbíteni. (Távozásának oka ezek után „semmiség” volt: nem akart olyan erőteljes, tízéves adócsökkentési programot, mint ez elnök.)
A kötetnek - a november másodikán esedékes amerikai elnökválasztáson kívül - különös aktualitást ad, hogy ezen a héten állapította meg egy hivatalos amerikai vizsgálat, hogy Iraknak nem voltak tömegpusztító és vegyi fegyverei az amerikai invázió előtt. Szaddám Huszein csak szeretett volna ilyen fegyvereket, de nem voltak konkrét tervei a gyártásukra. Holott a Bush-kormányzat elsősorban a tömegpusztító fegyverek jelentette veszélyre hivatkozva indította meg az iraki háborút.
A könyvben olvasható „kis színesek” egyik legszebbje Richard Perle volt védelmi miniszterhelyettes jellemzése az elnökről. „Amikor Bushsal először találkoztam, rögtön tudtam, hogy más, mint a többi ember. Két dolog vált világossá. Az egyik, hogy keveset tud. A másik, hogy megvan benne a bizalom ahhoz, hogy kérdéseket tegyen fel. Ezek felfedték, hogy nem tud sokat. A legtöbb ember vonakodik attól, hogy megmondja, ha valamit nem tud, ha egy-egy szót vagy szakkifejezést nem hallott még. De ő nem. Az ember kifejt valamit, és ő azt mondja, ezt nem értettem, el tudja magyarázni? Nyitott volt a tanulásra.” (92. oldal)
A kötet árnyoldala, hogy a nyersfordítás után több lektor is - de anyanyelvi és közgazdasági mindenképp - elkélt volna. Bár elütési hibák gyakorlatilag nincsenek benne, annál szembetűnőbbek a pénzügyi és a makrogazdasági kifejezések körüli pontatlanságok, valamint a mondatfűzés magyartalansága, sok-sok nem elegáns megoldás. Az előbbire néhány példa: marginális adóráta-csökkentés (több helyen is, holott egyszerűbb adókulcscsökkentésről beszélni), az amerikai gazdaság a markáns készletkorrekció állapotában van (69. oldal). Az utóbbira: „ha támogatják ezeket az adócsökkentéseket, akkor szabadon engedi a deficitkutyákat” és „ezzel kidobja az ablakon a fiskális felelősséget” (70., illetve 72. oldal).
Ezzel együtt nagy kár, hogy Magyarországon nem született még ilyen alapos és élvezetesen megírt könyv, amely a hatalom legbelső köreibe enged bepillantást - már hónapokkal a történtek után.
