Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
„Az antológia missziója, hogy az olvasónak hiteles korképet, kordokumentumot adjon Napóleon érájáról, az Empire fénykoráról, a kortársak, valamint az utókor ítélőképességéről. A könyv „szemtanúi”, kevés kivételtől eltekintve, Napóleon kortársai, ismerői és ellenfelei voltak. A koronázás jeles évfordulójának tiszteletére kerül a nagyérdemű olvasó elé eme ritkaság.” – írja Szeleczky a könyv bevezetőjében.
A könyv három részre oszlik. „A szerelmes Napóleon” című fejezet az általa vagy hozzá írt szerelmes leveleket közli, „Az ambiciózus Bonaparte” a közélettel kapcsolatos gondolatait, beszédeit idézi, „A méltányolt és becsmérelt császár” című fejezet pedig életképeket, a császárról szóló véleményeket jeleníti meg.
A szerző célja egy hiteles korkép nyújtása volt, ám ennek ellenére még mellékletben sem közli Napóleon életrajzát, sem a kor történelmi magyarázatát, kronológiát. A szövegek megértésében, kontextusba helyezésében a kommentárok nem sokat segítenek. Így az olvasónak – a fanatikus Napóleon-rajongók táborát leszámítva – segédanyaghoz kell nyúlnia, hogy értelmezhetővé váljanak a beszéd-, levél- és gondolatfoszlányok. A mű külső kivitelezése is hagy némi kívánnivalót maga után: a tipológia zavaró, a használt betűtípusok ütik egymást, ráadásul a könyv következetesen felcseréli a gondolatjelet a kötőjellel.
