Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
H. Chadwick és G. R. Evans könyvének, A keresztény világ atlaszának ismeretanyaga nélkülözhetetlen mindenki számára, függetlenül attól, milyen meggyőződést követ, miben hisz vagy éppen nem hisz. A kereszténység ugyanis minden bizonnyal a leghatalmasabb kultúrkör, amelynek eszméi és erkölcsi-etikai normái mélyen beépültek az európai szellemiségbe és kultúrába, és - részben annak közvetítésével - hasonlóan meghatározó szerepet kaptak a világ nagy részén.
Az alkotók az előszóban így összegeznek: „Az egyháztörténet olyan tudomány, amelynek fontos szerep jut az önismeret megszerzésében, és ez nem csupán a hívőknek válhat hasznára, hanem bizonyos mértékben a hitetleneknek is, hisz az ő műveltségük is a nyugati hagyományokban gyökerezik."
Magáról a műről, szavahihetőségéről a neves angol egyházi lap, a Church Times így formál véleményt: „Ez az eszményi könyv, amelyet mindazoknak a kezébe adhatunk, akiket érdekel a kereszténység múltja és jelene a világban."
Az első rész a kezdetek rövid eszmetörténeti összefoglalásával indul. Hangsúlyos részei Pál apostol szerepének, a kereszténység és a platonizmus kapcsolatának, valamint a gnoszticizmusnak az áttekintése. Ezt követően az őskeresztény egyház terjeszkedését és felépítését vázolja, sok érdekes részlettel. Itt már megjelenik a görög Kelet és a latin Nyugat közötti szakadék napjainkig fennmaradt problémája, és a „krisztológiai polémia", amely keleten egyházszakadáshoz vezetett. A következő rész a középkori egyházé. Ennek sokatmondó fejezetcímei: A keleti egyház, A nyugati egyház, A Kelet és a Nyugat eltávolodik egymástól, Szakadás és egyesülés (ebből egy döbbenetes idézet egy kimagasló bizánci személyiségtől: „Jobb a törökök turbánját látni a város kellős közepén, mintha a latin mitra magasodna ott"), Állam és egyház.
A terjedelemre legnagyobb rész a „Reform és reakció" címet viseli. Nagy ívű áttekintést ad a reformáció kialakulásáról, az ellenreformációról, a vallási megosztottság tragikus következményeiről, az egyház terjeszkedéséről és a térítésekről, valamint a különböző országok, régiók egyházairól. Néhány cím: A késő középkor: életerő vagy dekadencia?, „Krisztus követése", a keresztény humanizmus, Erasmus és a vallásos reneszánsz, Reformáció: az alapok megrendülnek, Luther Márton, A nyomtatott szó szerepe, Az angol megegyezés, Az anabaptizmus, Az ellenreformáció, Loyolai Ignác és a Jézus Társaság, Háború, megegyezés és meghasonlás, Kelet és Nyugat felé, Hittérítés Dél-Amerikában, A jezsuiták Japánban, Missziós telepek Kínában, Új keresztény csoportosulások (szekták, hitfelekezetek) Amerikában, Térítőmunka Afrikában, Missziók Ázsiában, Az ortodox egyházak.
Az ötödik rész a keresztény hagyomány rövid áttekintését adja. Megtalálható egyebek közt az egyházi szentségek összefoglalása, sajnos csak rendkívül kurtán az egyházi zene, a keresztény időszámítás, a vallásos élet, Róma püspökeinek teljes névsora. Az utolsó, szűkszavú rész napjaink keresztény világáról szól. A Magyarországról szóló soroknál üt meg igazán, milyen kevés hely jut egy-egy résztémának.
A különösen fontos és/vagy jellemző elemek ismertetésében nagy szerepet kapnak a fő- szövegtől különálló, gyakran enciklopédiai igényességű szócikkek. Az igazán tartalmas ismeretterjesztő műveket egy jó tárgymutató kislexikonná teheti. A név- és tárgymutató itt egészen jó.
Mint a Helikon Kiadó kulturális atlasz sorozatánál mindig, itt is külön dicséretet érdemel a könyv mívesen szép kiállítása és gazdag képanyaga (42 térkép, 239 színes és 63 fekete-fehér illusztráció).
Osman Péter
