Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Neil Simon, minden színházak sikermágusa, az utóbbi évtizedek koronázatlan bulvárfejedelme a Furcsa pár című darabjával tarolt a színpadokon és a filmvásznon. Hajdan a Vígszínházban Bárdy György és a rég halott Tomanek Nándor, a filmen a mostanában elhunyt Walter Matthau és Jack Lemmon alakította a pedáns és a trehány kibékíthetetlen párosát. Most a Budaörsi Játékszín meghitt, de mindig telt házas színpadán a női változat pereg Cserje Zsuzsa magával ragadó rendezésében (ő vállalta a játéktér- és jelmeztervezést is). Neil Simon szövege - fordította Révész Mária - garancia a felhőtlen nevetésre, ontja a poénokat, mindenkinek jut geg, bemondás, helyzetkomikum. Az alapszituáció az eredeti verzióéval egyező: az ötye-klub (öreg tyúkok egyesülete) minden héten műveltségi vetélkedőt játszik az elvált Olive-nál, s mivel a szétszórt kommentátor hölgy inkább szellemi, mint kulináris téren világverő, elképzelhető a vendéglátás minősége. A már nem annyira fiatal asszonykák különböző archetípusai gyűlnek össze itt: Frajt Edit alakítja Verát, a magát szexisnek hívő butuskát (ilyenek ihletik a járványszerűen terjedő „szőke nős” viccek kiagyalóit), Málnai Zsuzsa Reneet, a tüchtig frizurás, visszafogott küllemű, klimaxos háziasszonyt, aki legyezővel veszi föl a harcot a leizzasztó hőhullámok ellen. A társaságba tartozik Sylvie, a bohókás stílusú, ki tudja hány éves örök bakfis és Mickey, a stramm rendőrnő. Ők Balog Judit és Hűvösvölgyi Ildikó előadásában színesítik a csoportképet. A két főszereplő - Takács Kati, a laza de magányos Olive, és Sára Bernadett, a skatulyából kihúzott, s ezzel a mániákus rendrakási kényszerével mindenkit lelankasztó Florence - is pazarul komédiázik. Mindannyian profi nagymenők, mégis tudnak annyira alázatosak lenni, hogy a „művház” adta szűk keretek között - kicsi nézőtéren számukra kevés néző, pici színpad, szerény körülmények - is magas mércét állítanak maguk elé. Minden mozdulatot, kellékkel való játékot halálpontosan megtervezett és kidolgozott Cserje. Szereplői könnyedén, magától értetődően a kisujjukból rázzák ki mindezt a spontaneitás frissességével: játékukban a megélt élmények hitelessége, nőiességük varázsa megemeli a bulvárdarabot.
Két férfiú is színre lép ebben a női „lélekmosodában” - Elek Ferenc és Presits Tamás - pomádénak, akcentusnak, temperamentumnak bőviben lévő spanyol testvérpárként. Ők a zaklatott életű, volt férje által megpumpolt Olive titkos fegyverei a nemi elsivatagosodás ellen, a vágyott „mucsó macsók”.
De a gonddal szervezett légyotton nem azt hozzák, amire a vörös hajú démonka számít, mert Flo, a barátnője - pedantériából és főzőcskéből Amerika-első - rendesen beleköp a levesébe. A furcsa kettős törvényszerűen összerúgja a port, súlyos dolgokat vágnak egymás gondosan frizírozott fejecskéjéhez, előkerül a bőrönd is, fel is út, le is út - Florence-t immár nemcsak a férje, de Olive is kirúgja, aki tovább már nem bírja ki a három hete befogadott, válófélben lévő, öngyilkossággal kacérkodó asszonyt.
A darab vége igazi poénpetárda, újból megcsodálhatjuk az összes tüneményt saját típusa minden bájával felvértezve: a szőkeséget, a fegyvernek látszó tárggyal súlyosbított közeget, a zilált hajú szeleburdit, a kipirosodott arcú konszolidáltat, a megsértett háztartási mártírt és az általa kisuvickolt paradicsomból őt kiűző lazát.
Szász Judit
