Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországi történetében voltak időszakok, amikor a szerencsejátékot, ezt a régtől mindenkor és mindenütt tömegeket mozgósító szórakozási formát hivatalosan tiltották. Az eltúlzott szigorúság azonban mondhatjuk, szerencsére csak rövidebb intervallumokra szólt. Az egyre növekvő nyeremények ugyanis nemcsak a játékos kedvű emberek számára jelentettek nagy kihívást, de az államnak is tetemes bevételt hoztak. Nálunk talán máig a legnépszerűbb az ötös lottó kilencven számból ötöt kell eltalálni , amelynek első számsorsolását 1957. március 7-én tartották Budapesten.
A legkorábbi hiteles adatok a magyar királyi, állami szerencsejátékokról Mátyás király idejéből származnak. Akkoriban a reneszánsz kultúra egyik legjelentősebb európai központja volt a budai királyi udvar. Az uralkodó által hívott külföldi és magyar művészek, tudósok jóvoltából a szórakozás számos változata honosodott meg. Voltak, amelyek esélyt kínáltak jelentős nyereményekre, ugyanakkor kockázati és pénzbefektetési elemeket is tartalmaztak. Ne feledjük persze, hogy Szent István 1022 körül íródott törvényei még szigorúan tiltották az akkor már nagyon elterjedt dobókockák, sorsvetők használatát.
Nos, a Mátyás király korabeli szerencsejátékok egyedüli hátránya az volt, hogy csak az udvar szórakoztatását szolgálták, illetve a költségvetési bevétel kiegészítését jelentették. Mátyás ügyes, okos s nem utolsósorban szerencsés játékosként gyakran hívta ki kockázni a főurakat, akikkel addig játszott, amíg nyeresége el nem érte az aktuálisan hiányzó összeget zsoldos hadseregének, a „fekete seregnek költségvetéséből. Az is megtörtént, hogy egy hajnalig tartó kockajáték során a szükségleteit bőven meghaladó summát, ezer aranyat nyert el főembereitől.
Az újkor kezdetén megszaporodott magyar állami és egyházi ünnepek mellett sok új lokális szabadnap és az akkor rendezett búcsúk, vásárok kínáltak lehetőséget a városi és falusi lakosság közös szórakozására. Ezeknek a napoknak egyre gyakrabban volt színfoltja a tombolához hasonló szerencsejáték. Eleinte csak alkalmi szabályok szerint játszottak, ám a XVIXVII. században már a magyar városok hatóságai által ellenőrzött sorsjátékoknak is vannak nyomai.
A XVIII. század közepére szinte minden európai ország kialakította a maga állami sorsjátékát. Akkoriban a legelterjedtebb a mai ötös lottónak megfelelő játék volt. Ám a számok helyett hús-vér emberekre kötöttek fogadást, a következőképpen. Az itáliai Genova kisvárost például szenátus irányította, amelyből évente átlagosan öt tag távozott, akiket újakkal helyettesítettek. A kezdeti időkben az új tagokat férfiak egy 120 fős csoportjából választották ki, később 90-re csökkentették. A városlakók izgatottan találgattak, fogadásokat kötöttek arra, melyik öt jelölt jut a szenátusba. Egy-egy tippel a tét tizenhatszorosát, míg mind az öt névhez hatalmas vagyont lehetett nyerni. Mivel a sorsolások hihetetlenül népszerűvé váltak, a későbbiekben függetlenítették az évenkénti képviselő-választásoktól. A francia, spanyol változatok már havi rendszerességgel kínálták az úgynevezett ötös lottót.
Magyarország területén 1770 szeptemberében, a mai budapesti Batthyány tér helyén tartották meg az 5/90-es lottó első sorsolását, amelyet akkor még lutrinak neveztek. Látva a játék hatalmas népszerűségét és az abban rejlő pénzügyi lehetőségeket, 1787-ben II. József kézbe vette irányítását, ellenőrzését, így a játék működtetése királyi fennhatóság alá került. 1813-ban I. Ferenc kiadta a 36 cikkelyből álló lottótörvényt, amely szabályozta a lottó szervezését és játékmódszerét a birodalomban. Az üzlet gyorsan terjedt a Monarchiában, ám Ferenc József betiltotta, még az I. világháború kitörése előtt. Ezt követően a magyar állami szerencsejátékok a jótékony célú sorsjegyek, nyereménykötvények váltak népszerűvé. A világ más tájain ezzel egy időben a kaszinók, pénznyerő automaták, játékgépek terjedtek el, amelyek Magyarországon csak jókora késéssel jelentek meg.
A XX. században viszont már Magyarország is csatlakozott azon európai országokhoz, amelyek állami tulajdonú szerencsejátékot szerveztek. Ennek első lépése a totó volt, amelyet 1947. október 19-én indítottak el. A kaszinóipar újjáéledése azonban tovább váratott magára, hiszen az első ilyen jellegű létesítményt csak 1981-ben nyitották meg Budapesten, a Hilton szálló 6. emeletén. A '90-es évek elején aztán sorra nyíltak az ország különböző pontjain Debrecenben, Pécsett, Győrött, Sopronban, Szentendrén a kaszinók. Kilenc évvel ezelőtt jött létre a Szerencsejáték Felügyelet, amely az 1991-es törvény alkalmazásával felügyelte a liberalizáltabbá váló piacot. Ekkor egy év alatt több mint harminc vállalkozás ötven feletti sorsjátékot indított el az országban. Egyebek mellett többfajta sorsjegy árusítását kezdték meg. A piac domináns szereplője azonban a Szerencsejáték Rt. maradt, amely kizárólagos jogokat gyakorolhat a totó- és lottójátékok felett.
Az 1957-ben elindult ötös lottó után 1989-ben megjelent a hatos lottó 45-ből hat számot kell eltalálni , 1996-ban a kenó, amely ősi kínai eredetű játék, majd rá egy évre a tippmix, amely mára a legnépszerűbb magyar sportfogadássá vált mondta lapunknak Erent Gábor, a Szerencsejáték Rt. vezérigazgató-helyettese. A hatos lottó sikerének köszönhetően 1999 októberében indult útjára a skandináv lottó 35-ből 7 számot kell eltalálni , amely már online rendszerben játszható. Ez annyit jelent, hogy az eladási helyen megkötött valamennyi fogadás azonnal eljut a központba. Az idén a fejlesztések eredményeként már több mint kétezer eladási ponton lehet műholdas vagy telefonos hálózaton online fogadást kötni.
A szerencsejátékok, különösen a lottó tehát továbbra is virágkorát éli. A mesés nyeremények ugyanis sokakat kísértésbe ejtenek. Magyarországon az eddigi legnagyobb főnyereményt, több mint 1 milliárd 59 millió forintot tavaly vitték el. Külföldön, nevezetesen az Egyesült Államokban a powerball lottóban, ahol a telitalálat valószínűsége 1:80 millió, szemben a hazai ötös lottó 1 a 44 millióhoz esélyével, két évvel ezelőtt ütötték meg az eddigi rekordösszeget, amely 195 millió amerikai dollár (mintegy 62,2 milliárd forint) volt. Az Egyesült Királyságban a 6/49-es lottónál 1995-ös dátummal jegyzik az eddigi csúcsnyereményt, 33 millió amerikai dollárt (10,5 milliárd forint).
Hofmeister Zoltán
