BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Világkarrier háborús háttérrel

2000. október 19. csütörtök, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Aki járt már Bécsben és nem tért be egy kávéházba, az súlyos hibát követett el. Bécs ugyanis vitathatatlanul a kávéházak városa. Olyannyira, hogy lakói úgy vélik: a kávéházakban ugyan nincs odahaza az ember, mégis otthon érzi magát.
Krónikák szerint 1683-ban Georg Franz Kolschitzky váratlan zsákmányra tett szert: a Bécs alól visszavonuló török sereg tömérdek dugig telt zsákot hagyott hátra, telistele kávébabbal. Hallott már a törökök körében közkedvelt "fekete levesről", gondolta hát, ő is megpróbálkozik vele. Megnyitotta a Kék flaskót, s jóízű falatok mellé fölszervírozta a fazékszám megfőzött kávélevet. Mi tagadás, nem aratott vele sikert, a bécsieknek nem ízlett a kávé. Csak utóbb kedvelték meg, amikor kevés cukrot is kevertek a nedűbe. Aztán valaki néhány csepp tejjel ízesítette, s ezzel megszületett az első bécsi kávékülönlegesség, amelyet máig is megkóstolhatunk: a Melange.
Konstantinápolyban ekkor már javában működtek a kahvehanék, a kávéházak, alapítási évüket 1554-re teszik a krónikások. Velencében 1645-ben, Londonban 1652-ben, Hamburgban 1671-ben nyílt az első kávéház, Párizsban egy évvel később, mégis Bécs híresült el róluk, ahol máig is csaknem ezer várja vendégeit.
Hogyisne, amikor a századok folyamán kialakultak a különböző foglalkozású vendégek törzshelyei. Valóságos életformává vált a kávéházak látogatása. A kényelmes plüssfotelekben újságot lapozgatva vagy egyszerűen csöndben unatkozva, baráti társasággal csevegve vagy irodalomról, politikáról vitatkozva múlatni az időt - ezt nyújtotta és nyújtja a bécsi kávéház.
A Stephanskirche mögött, a Shlossergasséban a Kramersche kávéház egy csapásra népszerű lett. Pedig nők nem léphették át a küszöbét, s a szigorú főnök a dohányzást is tiltotta. Csakhogy szinte valamennyi német nyelvű lapot olvashatták itt a vendégek, ezért a Kramersche publikuma nőttön nőtt. Schubert és rajongói a Bognert tüntették ki jelenlétükkel, Nikolaus Lenau és a Strauss fivérek a Neuner's Silbernes márványasztalaihoz telepedtek le a legszívesebben. Ebéd után Brahms a Heinrichshofban szunyókált, a művészek máig is a Hawelkában, a Museumban és a Sperlben adnak találkát egymásnak. A politikusok megoszlanak a Prückele, a Raimund és a Br„unerhof között, ki-ki pártállása szerint...
Nem könnyű választani a sok-sok különlegesség közül. A mi eszpresszókávénk a bécsi Mokka, amelyhez kis pohár víz dukál. Az Original Fiaker méregerős, csöppnyi rummal "dúsítva". A Kapuzinerbe is cseppentenek cseppnyi alkoholt, kakaót vagy reszelt csokoládét, kívánság szerint. A Konzul tetejére tejszínhabot biggyesztenek, a Piccolo rövid, az olasz kávéra hasonlít, külön kérésre tejszínhabbal szervírozzák. A Kaisermelange rafinált kávé: tojássárgáját kevernek bele. Karcsú üvegpohárban érkezik asztalunkra az Einsp„nner, amely elképzelhetetlen a vastag tejszínhab nélkül. A Kaffee verkehrt a nevéhez híven - fordított kávé - több tejjel, mint kávéval készül. Szalmaszállal szolgálják fel nyáron a Masagrant: ebben a jeges kávéban kellemesen keveredik a kávé és a rum vagy a maraszkinó zamata. Éjjel általában a Mokka gespritzt a sláger: néhány csöpp konyak vagy rum hozzáadásával nemcsak az álmot űzhetjük el, hanem a hangulat is emelkedik.
Azt mondják a bécsiek, az igazi, kedélyes és elegáns, tükrös kávéházak manapság a Schwarzenberg, a Landtmann, a Sperl és a Central. Ízlés dolga, tessék kipróbálni!
GYAPAY DÉNES
Valószínűleg mindenki kóstolta már a kesernyés, szinte forrásban szervírozott, sűrű, fekete folyadékot, amelyet keleti tájakon felhevített kövön főznek. Bár a zaccot szándékosan nem szűrik le, következésképp köpködésre ingerlő "sóder" marad fogyasztása után az ember nyelvén, sok nép, - köztük a török -, esküszik rá, hogy ez az ital a legalkalmasabb fülledt nyáron a meleg ellensúlyozására, a szervezet felfrissítésére.
De mit írt minderről néhány évszázaddal ezelőtt egy francia utazó, aki maga is "átélte" nemcsak a török kávé megízlelését, hanem végignézte elkészítését is?
"Ha ebből az italból a törökök inni kívánnak, vesznek egy edényt, amit kifejezetten e célra tartanak és ibriknek hívnak. Ezt megtöltik vízzel, és forralják. Mikor felforr, három csészéhez egy púpozott kanállal tesznek bele ebből a kávéporból. Amikor ez is felforr, gyorsan lekapják a tűzről vagy keverni kezdik: ellenkező esetben kifut, ugyanis hirtelen emelkedik. Miután ilyen módon 10-12-szer forrásig hevítik, festett fatálcára kirakott porceláncsészékbe töltik, és forró állapotban hozzák ki."
Mondanunk sem kell, hogy bár a kávészemeket előzőleg megpörkölik és le is darálják, az elkészült italt üresen tálalják. Hogy a magyarok ezt az italt eredetileg nem szerethették, amikor a török hódoltság alatt megismerkedtek vele, azt mi sem érzékelteti jobban, mint a gúnyos mellékzöngéjű "fekete leves" kifejezés.
Hogy a kifejezés mást jelenthetett Zrínyi Miklósnak vagy Dobó Istvánnak, mint a Heti 7-es nézőinek, nem vitás. Az azonban kétségtelen, hogy a fekete leves elterjedése óta már sok-sok utat-módot találtak a magyarok arra, hogy megédesítsék különféle keserű italaikat.
A török kávét például ma sok cukorral fogyasztják.
A nescafét, amely ma a leghétköznapibb gyártmányok egyike, szinte hihetetlen módon indították el a világsiker útján. Talán még a legjobb üzleti érzékkel rendelkező emberek sem tudnák kitalálni, milyen körülmények összejátszása vezetett ahhoz, hogy a második világháború alatt a nescafé stratégiai termékké váljék.
Talán még a Nestlé cég irodájában unottan nescafét szürcsölgető dolgozók közül sem sejtette senki 1938. április 1-jén, amikor új készítményüket Svájcban piacra dobták, hogy forró vízben oldódó termékük világhírű lesz.
Ám később, amikor kitört a második világháború s amerikai katonák tömegeit dobták át az európai és más hadszínterekre - kávéfőző nélkül! -, világossá vált, hogy szükség van egy olyan reggeli frissítőre, amely valamelyest pótolja az odahaza megszokott, gőzölgő reggeli kávét. Így került előtérbe az instant kávépor, amely megőrizte a kávé aromáját és vízben feloldva azonnal fogyasztható volt, akár az ágyú mellett ácsorogva vagy a repülőgép pilótafülkéjében is.
Brazília a második világháború előtti években a kávé túltermelésével küzdött, ezért egy olyan eljárásra volt szükség, amely tartósítja a kávéfelesleget. A Nestlé kapta meg a megbízást, s laboratóriumában dr. Morgenthaler kísérletei nyomán jutottak olyan instant kávészemcsékhez, amelyek megőrizték magukban a kávé serkentő hatását és törékeny aromamolekuláit.
POLGÁR ANDREA

Kummer Krisztián
Kummer Krisztián

Ez is érdekelhet