Elszállhatott a hitelhányad
A kormányzat a lakáshitelesek megsegítését célzó, a múlt héten ismertetett, a bankok által élesen bírált (Napi, 2010. szeptember 13.) nyolcpontos javaslatról először a hitelfelvevők és hitelkárosultak képviselőivel kezd tárgyalni - nyilatkozta az elképzelések egyik kidolgozója, Rogán Antal vasárnap a Duna Televíziónak. A fideszes politikus azt is elismerte (sokáig csak a devizahitelesekkel kapcsolatos gondokról esett szó), hogy komoly problémáik vannak a forinthitelekkel rendelkezőknek is. Úgy véli azonban, hogy az egyes csoportoknál más-más megoldást kell alkalmazni. A magyar bankrendszert szerinte abban terheli felelősség, hogy a devizahitellel "házaltak". Mint kifejtette: nem véletlenül, ezeken a termékeken ugyanis nagyon sok pénzt kerestek.
Azt, hogy a Magyar Bankszövetség helyett inkább különböző szervezeteket igyekszik meghallgatni a kormány, jól mutatja: a mostani javaslatok közé bekerülhetett a "tiszta lappal indulás" is. A Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodájának (BVKI) ügyvezetője, Kovács László szerint ez logikus kívánság. Szerinte ugyanis a bankok saját hitelezési politikájukkal generálják azt az állapotot, amely szerint a tartozások mértéke már meghaladja az ingatlanok aktuális értékét. Mint kifejtette: a hitel felvételének időpontjában a bankok a piaci versenyben egymásra licitálva a lehető legmagasabb arányban finanszírozták meg az ingatlanokat. Nem volt ritka a 80-90, esetleg 115 százalékig történő finanszírozás sem. Manapság gyakran az ügyfelek szemére vetik, hogy gondolták volna meg a hitel felvételekor, mennyit bír a családi költségvetés; ugyanezt viszont a pénzintézetek szemére is lehet vetni: gondolták volna meg, hogy mennyi pénzt adnak ki egy-egy ügyletre. Az ingatlan értékét meghaladó hitelt - állítja Kovács - a késedelmi kamatok alkalmazása is jócskán generálhatja.
Az érvelés azonban kissé sántít. A verseny hatására ugyanis 2008-ra valóban alaposan megváltozott a kereskedelmi bankok (az "ügyfélvédő" szervezetek általában durván általánosítanak, de - tulajdonképpen érthető okból, hiszen ez nem is az ő feladatuk - nem tesznek különbséget a pénzügyi vállalkozások és a bankok között) lakáshitelezési gyakorlata, de nem ilyen mértékben. A Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnöke közös - elsősorban egyébként a jenhitelek kockázataira figyelmeztető - ajánlásukban még 2008 februárjában aggódva említették meg, hogy az új folyósítású lakáshitelek több mint felénél a hitelösszeg már meghaladja a fedezet értékének 70 százalékát. Az ügyfeleknek persze határozottan előnyösek voltak ezek a változások. Lapunk számításai szerint ugyanis régebben a vételár felét sem voltak hajlandók finanszírozni a bankok, a mintegy 80 százalékra értékelt ingatlan legfeljebb 60 százalékára nyújtottak hitelt (az érdekvédők akkoriban éppen ezt kifogásolták).
Szerző(k):
B. Judit Varga
