Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A világgazdasági válság a klíringforgalomban is éreztette hatását. A klíringtranzakciók 289 milliós darabszáma a korábbi években tapasztalt 8 százalékos növekedéssel szemben mindössze kétszázalékos emelkedésről tanúskodott 2009-ben, míg a feldolgozott klíringtranzakciók összértéke 9,7 százalékkal, 63,5 ezer milliárd forintra csökkent - összegzi a tendenciákat Kovács Levente, Az európai pénz- és elszámolásforgalom jövője című tanulmány szerzője.
A Giro Zrt. igazgatósági tagja, a KDB Bank alelnöke szerint a válság hatására a GIRinfO lekérdezési tranzakcióinak száma az elmúlt hét év látványos emelkedése után nagyot esett (lásd táblázatunk). Miután 2006-tól a klíringtagok már nem az átutalt tranzakciók összege, hanem egységes tranzakcióalapú díjazás alapján fizetnek, a bevétel számottevően csökkent, ráadásul a 2006-os 20 forintos tételdíj helyett 2010-ben egy ügyletért már csak 17 forintot fizetnek a bankok.
Az elszámolásforgalom jövőjét illetően a szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy trendváltás előtt áll az európai klíringpiac. A nagy európai elszámolóházak jövőképe egy - a teljes SEPA területet lefedő - együttműködő elszámolóházi hálózat megteremtésével számol, amelyben pénzforgalmi feldolgozó funkciót is ellátó nagy elszámolóházak maradnak talpon. A gazdasági számítások arra mutatnak, hogy a nagy pénzforgalmi feldolgozóknak valóban naggyá kell válniuk. Szakmai becslés szerint az évente mintegy tízmilliárd művelet feldolgozását végző elszámolóházak, feldolgozók rentábilisan működtethetők, ami legfeljebb 4-6 elszámoló-feldolgozó számára biztosít helyet az európai piacon.
A bankrendszer konszolidálódása az elszámolóházak szempontjából hátrányos. Aligha véletlen, hogy a nagybankok által preferált jövőkép szerint az európai elszámolási rendszer középpontjában egy tiszta elszámolóház áll, amelynek ügyfelei kereskedelmi bankok. A nagy kereskedelmi bankok (az euróövezetben 40-50 ilyen pénzintézet lesz) az elszámolandó műveletek túlnyomó részét egymás között, bilaterális alapon számolják el. A nagybankok a kis pénzforgalmi szolgáltatók többségének számlát vezetnek, és "payment factory"-ként ezek számos feladatát beszervezik saját tevékenységi körükbe. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy az európai nagy kereskedelmi bankok hamarosan a kétoldalú elszámolási rendszerre térnek át.
