Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa tegnap úgy döntött: október elsejétől a hitelintézetek maguk választhatják meg a kötelező tartalékrátájuk szintjét. A jegybank a kötelező tartalékrátát 2008 novemberében csökkentette két százalékra, azt megelőzően öt százalék volt a mértéke. A bankok most a kétszázalékos mellett három-, négy- vagy ötszázalékos mértéket is választhatnak. Ezt a szintet pedig félévente módosíthatják.
A döntés célja a jegybank tájékoztatása szerint, hogy még hatékonyabban támogassa a bankok likviditáskezelését és a bankközi forintpiac stabilitását. A változás - hangsúlyozták - beleillik abba a sorba, amit a jegybank eddig is tett a bankrendszer likviditásának erősítésért (például jegybanki hitellehetőségek kibővítése, devizacsere-ügyletek bevezetése, elfogadható fedezetek bővítése).
Az OTP Banknak - mondták el érdeklődésünkre - bőven elég a kétszázalékos tartalékráta, hiszen a kötelező tartalék mértéke így is kellően nagy ahhoz, hogy az ügyfelek tranzakcióiból fakadó napi likviditási hatásokat a napi jegybanki instrumentumok használata nélkül, a kötelező tartalék ingadozásával kezelje. Más azonban a helyzet a kicsi, de ugyanakkor külföldi ügyfelek nagy ügyleteit bonyolító bankok esetében. Nekik az amerikai nyitás után érkező nagy ügyletekre már sokszor nem adott kellő fedezetet a tartalékszámla, ezért óvatossági okokból sokszor az MNB napi betétjében (alacsonyabb kamatozással) kényszerültek görgetni likviditásuk egy részét. A kicsi, de nagy ügyfeles tranzakciókkal rendelkező bankok számára - hangsúlyozza a legnagyobb magyar bank - a nagyobb tartalékráta választása célszerű lehet, különösen ha jelentős likviditástöbblettel rendelkeznek. A kötelező tartalék napi ingadozásával - amit az tesz lehetővé, hogy a kötelező tartalékot havi átlagban kell teljesíteni - ugyanis jobban kezelni tudják a napi likviditási hatásokat.
Az MKB Banknál elmondták: mint széles ügyfélbázissal és ügyfél-flow-val rendelkező kereskedelmi banknak a fizetési forgalom jelentős napi volatilitása a tartalékrendszer átlagolási mechanizmusa és a jelenlegi tartalékráta mellett jelentősen megnehezíti a tartalékgazdálkodás kívánt optimalizálását. A heti egyszeri jegybanki kötvényvásárlások - a másodpiac hiánya, illetve a bankközi depópiac korlátai mellett - az időközben megjelenő többletek levezetését korlátlan mennyiségben csak a jegybank overnight eszközein keresztül teszik lehetővé, ami kamatveszteséggel jár. A magasabb ráta teljesítése ugyan nagyobb kötelezettséget is jelent, de a magas primer forrásállomány, illetőleg a jelentős fizetési forgalom mindenkori zavartalan lebonyolítása praktikusan így is a jelenlegi tartalékvolument jóval meghaladó számlalikviditás tartását teszi szükségessé a gyakorlatban. A ráta önkéntes növelése szűkíti a kéthetes jegybanki kötvényvásárlások volumenét és műveleti igényét, míg a magasabb tartalékösszegre a jegybank automatikusan az alapkamatnak megfelelő kamatot téríti. A magasabb bázis pedig az átlagolási mechanizmuson keresztül jobban "teríti" a nem várt pénzforgalmi többletek/hiányok tartalékpozícióra gyakorolt hatását - egyenletesebbé téve a gazdálkodást.
Az MKB szerint azok a bankok, amelyek viszonylag korlátozott és kevésbé volatilis fizetési forgalommal rendelkeznek, minden bizonnyal maradnak az alacsonyabb rátánál. Amelyek nem, azok számára azonban a magasabb tartalékráta könnyebbséget jelenthet a napi gyakorlatban.
Az intézkedés az OTP szakemberei szerint segíthet abban, hogy az egynapos kamat átlagos értéke közelebb kerüljön a monetáris tanács által meghatározott irányadó kamatszinthez. Több hitelintézet nem fogadja ennyire lelkesen az intézkedést. Mint elmondták: ennek hatására nem várnak lényegi változást a bankközi forintpiac működésében. Persze azt mindenki elismeri, hogy néhány olyan bank esetében, amelyre nagy összegű ügyfélpénzek megmozdulása jellemző (letétkezelést folytató bankok nagy ügyféltételei például) a magasabb tartalékráta a havi kiegyenlítő hatás révén könnyíthet a likviditáskezelésben. Abban is általános az egyetértés, hogy a mostani döntés annál mindenképpen kedvezőbb, mint ha egy általános ráta-visszaemelés mellett döntött volna az MNB. Utóbbi esetben alighanem még azok a bankok is tiltakoztak volna, amelyek esetleg most az ötszázalékos tartalékszint mellett döntenek majd.
