Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Csalódásként vagy sikerként értékeli a biztosítási szektor a 2009-es teljesítményt?
- Senki nem örül annak, hogy a piaci díjbevétel 7,32 százalékkal csökkent, ám azt nem tagadom: ha valaki az év elején - 14 százalékos mínuszban - azt mondja, hogy megússzuk ennyivel és az életpiac az utolsó negyedévben ilyen mértékben indul felfelé, vaktában elfogadom. Viszont még mindig nem vagyok biztos benne, hogy túl vagyunk a válságon. A pénz- és tőkepiacok optimizmusa törékenynek tűnik, a makrogazdasági és a fogyasztói várakozások ide-oda lengenek, miközben a tényadatok azt mutatják, hogy a fogyasztás még nem kezdett el növekedni, a hitelezés megindulása egyelőre a napi likviditás megteremtését biztosítja, fejlesztések még nincsenek, a termelés stagnál.
- Állítólag a biztosítóknak a bizonytalanság üzleti lehetőség.
- Magyarországról beszélünk. Tőlünk nyugatabbra természetes, hogy az emberek válasza a nehezebb gazdasági helyzetre az, hogy összébb húzzák magukat és felerősödik az öngondoskodás, a biztosítások iránti igény. Mi még máshol járunk ezen a téren: az emberek megtakarítási hajlandósága rendkívül alacsony, a biztosításban pedig még nem az igazi védelmet látják.
- Ezért nem lett semmi abból a - tavasszal még több biztosítói vezető által hangoztatott- vélekedésből, hogy a biztosítók tömegével kínálják az ügyfeleknek a kockázati életbiztosításokat?
- Ma még az ügyfelek idegenkednek attól, hogy kifizetés csak káreseménykor történik és lejáratkor nem. Tudomásul kell vennünk: az életbiztosítás ma leginkább megtakarítási formaként van jelen az ügyféligények között.
- Ebben a versenyben viszont nem állnak túl jól a biztosítók. Mennyire vetheti vissza a keresletet az a tény, hogy a tartós befektetések körében ma jóval könnyebb feltételek mellett mentesül a kamatadó alól akár csak egy betét is, mint egy életbiztosítás?
- Várjunk még az ítélkezéssel. A versenyhátrány egyértelmű, ám mi ezt a helyzetet az Aegonnál kihívásként fogjuk fel. Miközben - mint minden biztosító - tisztában vagyunk vele, hogy minden más erőfeszítés ellenére az egyetlen valós, hosszú távú, rendszeres megtakarításra ösztönző termék az életbiztosítás, látni kell, hogy ez ma kevés. Az öngondoskodás szerepének kiemelt hangsúlyozása mellett különös gondot kell fordítanunk tanácsadói, szakértői szolgáltatásaink fejlesztésére is. A személyes tanácsadás, szakértelem ugyanis az a többlet, ami a biztosítókat megkülönbözteti más befektetési szolgáltatóktól vagy akár a bankoktól is.
- A kérdés, hogy készen állnak-e az értékesítők arra, hogy valódi tanácsadóként tényleg a valódi ügyféligénynek megfelelő terméket ajánljanak partnereiknek.
- Ebben a korábbinál jóval nagyobb felelősség terheli a biztosítók értékesítőit és termékfejlesztőit is. A közelmúltban egy konferencián elmondtam: önkritikusan el kell ismernünk, hogy korábban a biztosítók előszeretettel adtak el olyan termékeket az ügyfeleknek, amelyekben a befektetési döntéseket az ügyfelekre bízták. Az ügyfelek többsége nem rendelkezik elégséges pénzügyi ismerettel ahhoz, hogy saját megtakarításait megfelelően kezelje. Most, amikor a tőkepiaci helyzet javulása, a hozamok növekedése bizonyosan újra előtérbe helyezi majd a befektetési életbiztosításokat, a biztosítóknak olyan új termékeket kell kínálniuk, amelyek a nehéz befektetési döntéseket leveszik az ügyfelek válláról, egyszersmind biztosítékot jelentenek a megfelelő hozam elérésére és a befektetett összeg biztonságára. Mi erre az útra léptünk Smart Money eszközalapjainkkal.
- Beszélgetésünk során ez már nem az első eset, hogy az ügyfél, a fogyasztó kiszolgáltatottságáról van szó. A pénzügyi területen - és itt most ne csak szorosan a biztosításokat tekintsük - alapvetően átalakulónak minősíthető ez a terület. Miként vélekedik a változásokról?
- Az Aegon Magyarország elkötelezett a fogyasztók tisztességes tájékoztatása mellett, örülünk a változásoknak. Társaságunk aktív részese volt a teljes költségmutató (tkm) bevezetésének, támogatunk minden, az ügyfelek tisztánlátását segítő jogszabályi vagy önszabályzói változtatást, ami ebbe az irányba hat. Jól látható, hogy a válság felerősítette ezt a területet, érthető a fogyasztók érzékenységének növekedése, mint ahogy az is, hogy a szabályozók igyekeznek szigorúbb előírásokat megalkotni az ügyfél-tájékoztatás terén - és nem csupán Magyarországon. Ugyanakkor az elmúlt napok eseményei nyomán fontosnak tartom arra is felhívni a figyelmet, hogy épp a terület érzékenysége miatt komoly felelősség hárul azon hatóságokra, intézményekre, amelyek feladata, hogy a folyamatok felett őrködjenek, hogy mit és hogyan interpretálnak. Ma a közvélemény és a média nagyon könnyen általánosít és összemos mindent. Ez pedig ebben a hangulatban erkölcsi és akár forintosítható, tényleges kárt is okozhat egy-egy piaci szereplőnek.
