Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Sokan elmondták már véleményüket az adókedvezmények jövő évi eltörléséről. Mi az ön véleménye, kiket érinthet ez hátrányosan?
- Úgy gondolom, az üzenet azért rossz, mert az öngondoskodás egyik alapvető formáját támadja. A statisztikák szerint két éve csaknem 800 ezren vették igénybe ezt a kedvezményt. Nem feltétlenül az egyszeri díjas, alapvetően befektetési célú életbiztosítások vásárlói között kell keresni azokat, akik elesnek a lehetőségtől, de például számos fiatal pályakezdő valóban azért takaríthatott meg akár kezdő jövedelméből is, mert bekalkulálta, hogy a befizetéseinek egy részét később visszakapja - miközben gondoskodik a jövőjéről. Azt gondolom, hogy trendszerűen öregedő társadalomban az államnak az ilyen magatartást támogatnia kell.
- Mit tehetnek a biztosítók a jelen helyzetben?
- Az idei év utolsó időszakában minden biztosító nagy hangsúlyt helyezettarra, hogy ügyfeleik utoljára maximálisan kihasználhassák az adókedvezmény igénybevételének lehetőségét. Azt hiszem, az elmúlt napokban nagyon sok társaságnál születtek olyan rendszeres díjas szerződések, ahol az ügyfél most éves díjat fizetett be az adókedvezmény igénybevételéért, egy év múlva pedig a díjfizetési gyakoriságot havira módosítja.
- Miként vélekedik arról egy bank-biztosító üzletágvezetője, hogy a kamatadómentes megtakarítások esetében a banki termékek kedvezőbb kondíciókkal bírnak majd, mint az életbiztosítások? Mennyire nehezíti ez meg például az önök helyzetét az anyabank termékeivel szemben?
- A kondíciók valóban valamelyest jobbak, de a helyzet sokkal jobb, mint amilyennek az első törvénytervezetnél tűnt. A bank-biztosítók idén az egyszeri díjas életbiztosítások területén eddig soha nem tapasztalt szeletet hasítottak ki a piacból. Természetesen a K&H Bank is kínálni fog tartós befektetési számlát, épp ezért a 2010-es évnek szerényebb tervekkel vágunk neki. A jövő évben a bank-biztosítók, legalábbis átmenetileg, az egyszeri díjas szegmensben várhatóan visszaszorulnak. Az egyetlen lehetőség, hogy olyan termékeket kínáljunk, amelyek többet tudnak a bankbetétnél vagy épp a befektetési alapoknál. Érdemes például elgondolkozni azon, hogy vannak olyan befektetési struktúrák, amelyeket jogszabályi korlátok miatt egy befektetési alap nem kínálhat, míg egy biztosításnál lehet ilyen eszközalapot felállítani. Ilyen struktúra például az egy részvényhez kötött tőkevédett struktúra, ahol a befektető egyetlen - prosperáló - részvénybe fektethet, tőkevédelem mellett. A K&H 2008-ban sikeresen bocsátott ki ilyen eszközalapot a Nestléhez kötve. A másik lehetőséget a valódi biztosítási fedezet növelése jelentheti. Jelentős befektetési részarány mellett lehet illeszkedő kockázatokat kapcsolni egy befektetéshez. Ám abban egyelőre nem hiszek, hogy a magyar polgárok hozzáállása a tisztán kockázati életbiztosításokhoz gyökeresen változna. Sokan ezt várták idén év elején - a K&H-nál a hitelezés látványos csökkenése ellenére 20 százalékkal nőtt is az értékesítés e terméktípusnál. De a teljes piac szintjén nem tapasztalható látványos fellendülés. Általánosan elmondható, hogy a fő gondot az jelenti a pénzügyi szolgáltatók és az ügyfelek számára is, hogy nehéz úgy tervezni hosszú távú megtakarítást, ha az adókörnyezet két-három évente gyökeresen - és gyakran visszamenőleges hatállyal - megváltozik, és most nemcsak az életbiztosításokra gondolok.
- Mit lehet ilyen környezetben a piactól várni?
- Az egyszeri díjas szegmensben a válság utáni felívelést az adókörnyezet változása 2010-re stagnálásra "szelídíti". A rendszeres díjas új szerzés esetében összességében azt gondolom, a piac nagyjából az idei szintet tudja majd hozni. Mivel a rendszeres díjas új szerzések hatása a díjbevételen késleltetve érvényesül, ezért jövőre ez a szegmens, elsősorban az igen gyenge 2009 első féléves teljesítmény miatt, kismértékben várhatóan még csökkenni fog. Érdemes figyelni arra, hogy a negatív trend immár nyár óta megfordult, s a piac az új szerzések terén újra növekszik. Ezt erősítik meg a versenytársaknál dolgozó kollégáim is. Ha ehhez hozzávesszük az idei év végi valószínűsíthető adókedvezmény-hajrát, van okunk arra, hogy optimistábbak legyünk. 2010-ben, azt gondolom, készülnek új, a megváltozott jogszabályi körülményeket figyelembe vevő, az ügyfelek számára előnyös új biztosítási termékek a biztosítók "boszorkánykonyháin". E termékek segítségével legkésőbb 2012-re, de talán már 2011-re a biztosítási szektor újra el fogja érni a válság előtti utolsó, 2007-es díjbevételi szintet.
