Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Hozott változást a forint erősödése, illetve az árfolyam stabilizálódása a hazai vállalatok devizafedezési stratégiájában?
- A forint utóbbi hetekben történt erősödése nyomán ismét megélénkült a vállalatok érdeklődése az alapvető árfolyam-fedezési stratégiák iránt, de a különböző válaszreakciók lényegesen eltérhetnek egymástól és a korábban - tehát a válság előtti időszakban - követett stratégiáktól.
- Jól értem, hogy a cégek magatartását talán az árfolyamnál is jobban meghatározzák a gazdasági nehézségek?
- Több nagy, ügyfélkörünkbe tartozó exportőr cég döntött úgy, hogy a kedvező szinteket kihasználva visszavásárolja a korábban nyitott határidős devizaeladási hedge pozícióinak egy részét, mivel az exportpiacok beszűkülése, a csökkenő megrendelések vagy a fizetésképtelen partnerek kiesése miatt az ez évre vagy jövőre korábban prognosztizált devizabevételek nem lesznek tarthatóak. A bizonytalan üzleti környezet abban is érezteti hatását, hogy az újonnan kötött fedezeti ügyleteket rövidebb futamidőre kötik a cégek, hiszen ma sokkal nehezebb akár néhány hónapra előre látni a megrendelések és a bevételek alakulását, mint egy évvel ezelőtt. Nemcsak a futamidőkben, de az árfolyamfedezésre használt instrumentumokban is láttunk változást: sok, korábban határidőre ügyletet kötő cég ma nem meri forward ügyletekkel fedezni kockázatát, és inkább megvárja, amíg a külföldi deviza befolyik a számlájára, és csak akkor, a spot piacon értékesíti azt.
- Az opciós vételi stratégiák iránti érdeklődés szinte teljesen eltűnt az első negyedévben. Azóta bekövetkezett valamilyen élénkülés ezen a területen?
- A múlt év utolsó, illetve ez év első negyedévében valóban jelentősen csökkent a devizaopciók iránti kereslet is vállalati ügyfeleink részéről, ami a magas volatilitás nyomán egekbe szökő opciós prémiumok láttán nem volt meglepő. Az utóbbi hetekben fokozatosan stabilizálódó árfolyam, illetve az ennek nyomán csökkenő implikált volatilitás - noha még mindig jó 50 százalékkal meghaladja az október előtti szinteket - viszont ismét kezdi felkelteni néhány ügyfél érdeklődését az opciós piac iránt. Elsősorban azonban ma még inkább a zero-cost struktúrák iránt látunk jelentősebb keresletet.
- Mennyire hatottak az óriási veszteségekről beszámoló híradások?
- Az, hogy több, korábban aktív szereplő látványos, több esetben sajtónyilvánosságot is kapó veszteségeket szenvedett el bonyolultabb, egzotikus árfolyam-fedezeti ügyleteken, nyilvánvalóan hozzájárult ahhoz, hogy az ilyen pozíciókkal szemben ma óvatosabbak az ügyfelek. Ez a piac így továbbra is a tetszhalál állapotában van. Ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy a forint napon belüli változékonysága meghozta néhány jobb idegzetű, a devizapiacot közelebbről figyelő ügyfél kereskedési kedvét is.
- A cégek között akadtak olyanok, amelyek hitelük devizanemének váltására szánták el magukat?
- A forint erősödése nyomán több ügyfelünk döntött úgy, hogy visszafizeti devizahitelét vagy lecseréli forinthitelre - még akkor is, ha ennek folyó kamatköltségei jóval magasabbak. Néhány ügyfél beérte csak a devizanem változtatásával: a kamatkülönbözet szűkülésével a svájcifrank-hitelek euróhitelekkel szembeni előnye jelentősen csökkent, így sok, partnereivel általában euróelszámolást folytató magyar vállalat számára a svájcifrank-finanszírozás euróhitellel való kiváltása ésszerű és kockázatcsökkentő lépésnek tekinthető.
