Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pénzügyi felügyelet most készül a hitelközvetítők megrendszabályozására, de úgy tűnik, a vadhajtások egy részét már megnyirbálta a válság. Nemrég még például jellemző volt, hogy a korábban közvetített állományt újabb jutalékbevétel reményében az ügynökök "átpörgették". A válság tavaly őszi begyűrűzéséig - ismerték el a CIB-nél - ez erősen jelen volt a piacon, azóta azonban nagyon minimális a mértéke. Más helyeken - miként arról már korábban beszámoltunk (Napi, 2008. február 18.) - az ügynökök még az egymással rivalizáló fiókokat is versenyeztették és oda vitték át a szerződéseket, ahol jobb kondíciókat adtak - az ügynöknek.
A hitelkiváltások száma az idei első öt hónapban összességében is az előző év azonos időszakához képest töredékére esett (a KSH adatai egyébként arra utalnak, hogy a folyamat már tavaly elkezdődött). Ennek oka a CIB szakemberei szerint elsősorban a bankok kockázatvállalási hajlandóságának jelentős mérséklődése. A hitelek drágultak (általában nem éri meg az ügyfélnek a váltás), a devizában felvett hitelek a forint gyengülése miatt 20-30 százalékkal nőttek, miközben az ingatlan forintban kimutatott értéke a likviditás csökkenése miatt egyes helyeken még mérséklődött is. Mint hozzátették: az év végén lezárult egy szakasz a lakossági hitelezésben, amit ár- és kockázatenyhítési verseny jellemzett. A válság kirobbanása óta felértékelődött a meglévő hitelportfólió védelme, minőségének fenntartása, a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfelek megsegítése.
Az MKB-nál úgy fogalmaztak, hogy a hitelkiváltás során az ügyfélnek minden olyan feltételt teljesítenie kell, amelyet a másik pénzintézet az új hitelek kihelyezésekor feltételül szab. Költségek terén szintén az új hitel felvételének feltételei az irányadók, azzal a kiegészítéssel, hogy a kiváltott hitel után az ügyfélnek - a pénzügyi teljesítés miatti szerződésmódosítás alapján - a bank által erre kiszabott díjat is meg kell fizetnie. Az OTP-nél - ahol szintén a hitelkiváltások visszaeséséről számoltak be - azt emelték ki, hogy a devizaalapú hitelek esetében egy esetleges végtörlesztéssel az ügyfélnek a forint árfolyamának gyengüléséből származó árfolyamveszteséget is meg kell fizetnie.
Az elmúlt fél évben a Budapest Bank (BB) tapasztalatai szerint az általános hitelvolumen-csökkenés és áremelkedés hatására nagyjából 60 százalékkal csökkent a kiváltások száma, és ezen az értéken stagnál. A BB pedig kifejezetten ajánl olyan terméket, amelyek az ügyfeleket bankváltásra ösztönözheti. Az adósságrendező hitelnél tapasztalt visszaesés véleményük szerint a jelenlegi árfolyamokkal magyarázható. Úgy tűnik, most nem igazán sikeres a Raiffeisen úgynevezett Egyetlen hitele sem (ezt a BB konstrukciójához hasonlóan a tartozások összevonására ajánlják). Ennél a pénzintézetnél is arról tájékoztatták ugyanis lapunkat, hogy a hitelkiváltások száma az utolsó félévben csökkent. Annak ellenére, hogy a Raiffeisen júniusban egységesen 1,01 százalékponttal mérsékelte az euróalapú jelzáloghitelek és lakáshitelek kamatait. (A hitelkiváltási célú jelzáloghitel árazása lakáshitel-kiváltás esetén a lakásvásárlási hitelhez igazodik, szabad felhasználású hitel kiváltása esetén pedig 0,5 százalékponttal alacsonyabb a szabad felhasználású jelzáloghitel kamatszintjéhez képest.)
A piac szűkülése az ügynököket is kellemetlenül érinthette. Mint a CIB-nél elmondták: a hitelközvetítőknél tovább nőtt a koncentráció, a kisebb ügynökök a nagyok alá szerződnek, mivel itt magasabb jutalékot érhetnek el, mint ha közvetlenül keresnék meg a bankokat. A közvetítők száma csökken, mivel a szakmai ismeretekkel, illetve megfelelő tartalékokkal nem rendelkezők kénytelenek voltak más megélhetés után nézni. A CIB egyébként - tudtuk meg - a piaci környezet változására reagálva felülvizsgálta az ügynöki együttműködéseit és jelentősen csökkentette ügynökei számát.
A "természetes szelekciót" leszámítva nem érzékel jelentősebb változást az együttműködő partnerek körében az MKB. A banknál hangsúlyozták viszont, hogy a velük kapcsolatban álló közvetítőkre korábban sem volt jellemző, hogy a közvetített állományt újabb jutalékbevétel reményében "átmozgassák". Szerintük ez azzal magyarázható, hogy aki hosszú távon szeretne érvényesülni, nem engedheti meg magának, hogy ügyfelének ne a piacon elérhető legjobb konstrukciót ajánlja. Megemlítették azonban, hogy ennek a tendenciának náluk elejét veszi az is, hogy az MKB folyamatosan ellenőrzi a kiváltásokat.
