Lovas szerint azonban míg a múlt év végén és ez év elején főleg amiatt váltottak volna a cégek, mert hitelkereteiket a "házibankjuk" jelentősen csökkentette vagy nem hosszabbította meg, most a drágulástól szeretnének menekülni. A marzsot ugyanis több helyen olyan mértékben megemelték (nemritkán duplájára, triplájára), ami a cégek számára nem elfogadható. A Commerz - hangsúlyozta az igazgató - jelenleg is az elmúlt időszak tudatos árazási politikáját folytatja, így a marzsokban tükröződik a kockázat és a forrásköltség alakulása is, miközben természetesen mindig figyelemmel kísérik az adott vállalat, projekt likviditásának fenntarthatóságát is.
A lapunknak nyilatkozó többi bank mintha másik piacon tevékenykedne. A CIB-nél határozottan állították, hogy a marzsok és díjak tekintetében jelentős változás az eddigi árazási politikájukhoz képest nem következett be az elmúlt fél évben. Az OTP-nél pedig egyáltalán nem tapasztaltak jelentősebb igényt a hitelek kiváltására, átstrukturálására. Mint hangsúlyozták: az adósok nagy része rendben eleget tesz az esedékes fizetési kötelezettségeinek. A megváltozott gazdasági környezet miatt ugyanakkor a korábbinál több vállalatnál kell a pénzügyi terveket és ehhez kapcsolódóan a finanszírozást - mint mondták - kisebb-nagyobb mértékben módosítani. A cégek ezt jellemzően a korábbi finanszírozó banktól igénylik, hiszen itt rendelkeznek ehhez megfelelő előtörténettel, aminek jelentősége a fokozódó kockázatok miatt megnőtt. Ilyen igények teljesítésére a bank abban az esetben nyitott, ha az ügyfél együttműködő magatartást tanúsít, transzparens, a problémák megoldására megfelelő elképzelésekkel és elkötelezettséggel rendelkezik, a rendezés érdekében a tulajdonosok is hajlandók lépéseket tenni, így például - ha ez szükséges - a biztosítéki rendszert, illetve a tőkehelyzetet készek megerősíteni.
Az UniCreditnél arról tájékoztatták lapunkat, hogy az elmúlt év végi kamat- és díjemelési hullám mára lecsillapodott, a bankok a stabil, jó pénzügyi helyzetben lévő ügyfelekért (már nem csak betéti oldalon) ismét árversenybe kezdtek. Az MNB adatai is ezt támasztják alá, az euróalapú kölcsönöknél ugyanis tavaly októbertől idén áprilisig igen jelentősen, több mint 250 bázisponttal esett az átlagkamat. Az UniCredit - hangsúlyozták - a pénzpiaci átalakulást is felhasználja növekedési stratégiája megvalósításához. Mivel a vállalatok a hitelhez jutás nehézségei miatt vagy egyszerűen csak a bankköltségek csökkentésére tett intézkedésként körülnéznek a szolgáltatók között, ezért az eddigieknél lényegesen nyitottabbak az új megkeresésekre, az új szolgáltatások, az új megoldások iránt. Tapasztalataik szerint a bankváltásnál az árazást kicsit háttérbe szorítva a gyorsaság és az ügyfélkapcsolatok minősége került előtérbe. Persze akvizícióinál az UniCredit is a korábbiaknál óvatosabb, körültekintőbb hitelezési politikát folytat.
