Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly év végén a KSH adatai szerint a lakáshitelek állománya a GDP több mint 14 százalékára rúgott. Az összes hitelállomány 62 százaléka a bankoknál, 34 százaléka a jelzáloghitel-intézeteknél koncentrálódott, 4 százalék a takarék- és a hitelszövetkezeteknél jelent meg. A statisztikusok szerint évek óta megfigyelhető, hogy a hitelállomány a bankoknál növekszik, a jelzáloghitel-intézeteknél és a takarékszövetkezeteknél csökken. Az előző év második félévében - állapította meg a KSH - a hitelek minősítésében még nem volt érzékelhető a pénzpiaci válság negatív hatása. Az állomány 95 százaléka a hitelek minősítése szempontjából problémamentes volt; több mint 3 százalékuk külön figyelendő minősítést kapott; az átlag alatti, kétes vagy rossz minősítésű hitelek aránya meghaladta az egy százalékot.
Más adatban sem érhető még tetten a válság. Tovább csökkent ugyanis az állami támogatású lakáshitelek összege és aránya: 2008 végén az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének már csak 9 százaléka volt államilag támogatott. (Ebben a kategóriában a 2003. év volt a kiemelkedő, amikor az államilag támogatott hitelek összegének aránya elérte a 85 százalékot; 2004-ben a devizahitelek térnyerése ezt kevesebb mint a felére csökkentette.)
Az idén ez a tendencia érzékelhetően megfordult (Napi, 2009. április 17.), ismét nőni kezdett a forintalapú, állami támogatású lakáshitelek aránya. A kormányzati megszorítások azonban nyilvánvalóan újabb "csavart" jelentenek majd. A CIB szakemberei szerint a támogatott hitelek megszűnését követően a támogatásra jelenleg jogosult ügyfelek túlnyomó része nagy valószínűséggel devizaalapú hitelt igényel majd. Ők nyilvánvalóan igyekeznek még a szigorítások bevezetését megelőzően beadni a bankokhoz a kérelmüket. A szociálpolitikai kedvezmények esetében más a helyzet. Olyan szigorúak ugyanis a követelmények, illetve az előírások, hogy akik ez idáig nem tudtak eleget tenni azoknak, azok most nagy hirtelenjében nem lehetnek erre képesek. Az igények érvényesítésének előrehozása sem egyszerű. Nem mindegy ugyanis például, hogy milyen stádiumban van a megvásárlandó ingatlan építési engedélye vagy az érintett lakóparkra vonatkozó engedély.
Az FHB szakemberei szerint viszont a támogatások eltörlése az értékesítési célú lakásépítések esetében jelentős következményekkel jár majd. Az építtetők számára a devizaalapú beruházási hitelek visszaszorulásával gyakorlatilag az egyetlen megmaradt, ésszerű külső finanszírozási alternatíva szűnhet meg a most elérhető állami kamattámogatás eltörlésével. A támogatás megszüntetését követően a fejlesztők finanszírozhatják saját tőkéből vagy vevőik pénzének felhasználásából a beruházást, ami rendkívül kockázatos és drága is, illetve szigorú feltételekkel drága piaci kamatozású forinthitelt vehetnek igénybe. Utóbbi különösen az alsó és középkategóriás lakásokat fejlesztőknek nem jelent vonzó alternatívát. Az FHB szerint lakáspiaci élénkülésre az igen magas forintkamatok jelentős csökkenésével (a kamattámogatás ebben jelentett megoldást) vagy az eurózónához való csatlakozással nyílhat esély, stabil gazdasági környezetben.
A KSH szerint már tavaly kissé eltolódott a hitelezés a használt lakások irányába. Míg ugyanis 2007-ben az építésre és új lakás vásárlására folyósított hitelek aránya 28 százalék volt, tavaly ez 26 százalékra csökkent. Figyelemre méltó, hogy tavaly tovább nőtt a lakáscélú hitelek átlagos futamideje, összességében elérte a 15 évet, lakásépítés és új lakás vásárlása esetén pedig 18 év körül állandósult. A válság hatására azonban az idén alighanem ezen a téren is trendforduló következhet be.
