A nemrég kirobbant, országossá terebélyesedő botrány - amelyben több mint 10 milliárd forintos visszaélés miatt indult nyomozás, mert a közraktárjegyek fedezetét jelentő kukorica egyszerűen eltűnt (Napi, 2009. március 5.), és ami a CIB Bank korábbi vezérigazgatójának távozását is kiváltotta - aligha marad következmények nélkül a piacon. Az Első Danubius Közraktározási Zrt. engedélyének visszavonása és a Hungária Közraktározási Zrt. művi közraktározási üzletágának értékesítése után - mondták el érdeklődésünkre az UniCreditnél - további változásra nem számítanak a közraktári piac szereplői terén. A bank is elképzelhetőnek tartja azonban, hogy az elmúlt egy év negatív eseményei csökkenő hatást gyakorolnak majd a forgalomra. Az OTP szerint is jelentősen csökkenhet a kibocsátott közraktárjegyek értéke, ami pedig szélsőséges esetben más közraktárak likviditását is veszélyeztetheti. Mint hozzátették: az elmúlt egy-két év negatív tapasztalatai alapján csökkent a banki finanszírozási készség, szigorodtak a hitelfeltételek.
Az MKB éppen a fokozott óvatosság miatt nem számít további problémákra. Az Erste Bank szakértői abban bíznak, hogy a közraktározási piac az elmúlt években kitisztult. A K&H Bank szenior agrártanácsadója, Matics Pál úgy látja, hogy miközben a közraktározásban előforduló hibák kissé valóban aláásták az egész intézményrendszerbe vetett bizalmat, a helyreállításon azonban a közraktárak java erősen dolgozik. Ezzel együtt a K&H gyakorlata is megváltozott: a közraktározott és banki hitelezett tételeket sokkal sűrűbben és szigorúbban monitorálják, a hitel és fedezete arányát szigorúan megvizsgálják. A Commerzbank - tudtuk meg - csak akkor nyújt finanszírozást az ügyfél részére, ha annak bonitása megfelelő.
Persze a bankok hitelhajlandósága nem csupán a közraktározással kapcsolatos visszaélések, a válság miatt is csökkent. Matics szerint korábban a jó ügyfelek megszerzése érdekében elszabadult a konkurenciaharc, az egyre magasabb finanszírozási arányból viszont most mindenki visszavett. Visszatértünk a békebeli finanszírozási arányok közelébe - hangsúlyozta a tanácsadó, a változtatás indokaként megemlítve még a hektikusan és a szokásostól eltérően működő (aratáskor magas, majd később ütemesen csökkenő) gabonapiaci árakat. Az MKB szerint is jelentős problémát okozott az árak volatilitása, ami a finanszírozást az ügylet jellegűből mérlegalapúvá tolja át, miközben a legtöbb, ebben a konstrukcióban érdekelt vállalkozás mérlegalapon nem finanszírozható. Az Ersténél kiemelték: a válság hatására megnőtt a devizaárfolyam volatilitása, ezért devizaalapú hitelezés során várhatóan az árfolyam-kockázati tartalék mértéke emelkedik.
