Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A GfK Hungária évente vizsgálja a hazai vállalkozások bankolási szokásait. A legutóbbi, 2009 elején készített felmérés eredményei szerint az egy évvel ezelőtti állapothoz képest jelentősen csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek bíznak abban, hogy hitelkérelmüket a hazai bankok pozitívan bírálnák el. A legalább 20 millió forint éves nettó árbevételű cégek pénzügyi szokásait, stratégiáit vizsgálva kiderült: a 2007 utolsó negyedévében mért 7,5 százalékról 2008 utolsó negyedévére 13,5 százalékra emelkedett azon vállalatvezetők aránya, akik úgy vélik, cégük hitelkérelmét elutasítanák egy banki hitelbírálat során. A kétezer cég megkérdezésével készült vizsgálat eredményei arra is rámutattak, hogy azok a cégek, amelyek egyébként bíznak a sikeres hitelkérelemben, szintén pesszimistábbak az elérhető hitelösszeg mértékét illetően. A 2007-es 81 százalékról 73 százalékra esett azoknak az aránya, akik legalább az éves nettó árbevételük 10 százalékát elérő hitelösszeg elnyerését is elképzelhetőnek tartják.
A banki hitellehetőségek szűkülésének hatására természetesen változott a vállalkozások finanszírozási stratégiája is. A bankhitel persze továbbra is a legfőbb finanszírozási forma, viszont 7 százalékponttal csökkent azok aránya, akik a közeljövőben tervezik igénybe venni. Ezzel szemben nőtt az állami vagy uniós források, pályázati pénzek szerepe, csakúgy, mint (főleg a kisebb cégek esetében) a tagi kölcsönök jelentősége. Főleg a kisebb cégek esetében jelentős néhány kényszerből igénybe vehető eszköz, például a forgóeszközigény csökkentése, a kifizetendő számlák átütemezése vagy amikor a tulajdonos magánszemélyként vesz fel hitelt.
A Magyar Lízingszövetség a kis- és középvállalatok (kkv) körében végzett vizsgálódásában még alaposabban megnehezedő finanszírozási környezetet érzékelt. A kkv szektor tapasztalatai szerint a hitelintézetek reakciója a válság idején elsősorban a szigorúbb hitelbírálat, illetve a többletfedezet megkövetelése. A cégek 67 százaléka azonban még a jelenlegi helyzetben is venne fel hitelt, 25 százalékuk semmiképpen sem fordulna ehhez a forráshoz. A vállalkozások 7,4 százaléka az, amely venne fel hitelt, de kételkedik abban, hogy kapna is. A szövetség által megkérdezett cégek közel fele már konkrétan is szembesült szigorításokkal.
A GfK, de a Lízingszövetség felmérésének eredményei is összecsengenek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelintézeti vezetők körében végzett felmérésének összegzésével. A bankok szigorításához válaszaik alapján elsősorban a likviditási helyzet (források elérhetőségének nehezülése, forrásköltségek magas szintjének fennmaradása), a gazdasági kilátások, egyes iparágakra jellemző specifikus problémák (elsősorban az építőipar tovább mélyülő problémáiról számoltak be a válaszadók) és a kockázati tolerancia megváltozása járult hozzá. A hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet visszaesett, az idei első félévben is ennek a tendenciának a folytatódására számítanak a bankok.
Mindez persze egyértelműen felértékeli az uniós forrásokat, illetve a támogatott hiteleket. Probléma azonban ezen a téren is akad, hiszen lapunk értesülése szerint a bankok az uniós támogatásra pályázó vállalkozásoktól is a korábbinak legalább kétszeresét kitevő, 30 százalékos önerőt várnak el (Napi, 2009. március 28.). Akadt bank, ahol kifejtették: ennek oka, hogy az elnyert támogatás nem finanszírozási, hanem megtérülést segítő eszköz.
