Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lapunk információi szerint a bankok az uniós támogatásra pályázó vállalkozásoktól is a korábbinak legalább kétszeresét kitevő, 30 százalékos önerőt várnak el. Nagyon sok cég így akkor sem tudja terveit megvalósítani, ha sikeresen pályázott. A pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése - ismeri el a K&H - jelenleg valóban komoly feladat elé állíthatja a hazai kis- és középvállalatok (kkv) képviselőit, annak ellenére is, hogy a támogatások intenzitása az idén jelentősen nőtt, a vissza nem térítendő támogatások aránya a teljes költségvetés 50-70 százalékát is elérheti. Mint kiemelték: egy pályázati úton elnyert, vissza nem térítendő támogatás optimálisabbá teheti a beruházás forrásszerkezetét, de bármennyire is megalapozott egy fejlesztés, önmagában még nem jelenthet gyógyírt a vállalkozás minden bajára. A megtérülést külső, a hitelkérelmezőtől független tényezők is veszélyeztethetik, a banknak pedig minden tényezőt meg kell vizsgálnia, amikor egy beruházás finanszírozásáról dönt.
A Budapest Bank (BB) szakemberei szerint érdemes tisztában lenni azzal, hogy az elnyert támogatás nem finanszírozási, hanem megtérülést segítő eszköz. Emiatt az önerő finanszírozása vagy kiegészítő finanszírozás biztosítása során elsősorban a vállalkozás és az ügylet életképességét, megtérülését vizsgálják. Pozitív elbírálás esetén pedig elsősorban a támogatott hitelkonstrukciókat ajánlják ügyfeleiknek a támogatás kiegészítő finanszírozására. A CIB éppen a dolog fordítottját emelte ki. Eszerint a támogatási szerződés megkötését követően nagyon rövid idő áll rendelkezésére a nyertes pályázónak ahhoz, hogy megfelelő finanszírozót találjon. Ez az idő szinte biztosan nem elegendő, ha valaki a nulláról kezdi a tárgyalásokat. A pályázó a támogatás megnyerése után duplán esik át megfelelőségi szűrésen, hiszen a kereskedelmi bank hitelfeltételeinek is meg kell felelnie. A támogatást megelőző hitelbírálat feltételei nem ugyanabba a kategóriába tartoznak, mint amikor egy pályázó beruházási hitelért vagy bankgaranciáért folyamodik a kereskedelmi bankhoz, hiszen az előfinanszírozáshoz ott van a 100 százalékos támogatási fedezet.
Az UniCredit ügyvezető igazgatója, Tamás Gábor szerint az önerővel kapcsolatos nehézségek nem támogatási sajátosságok. A támogatott projekteket a bank eddig is preferálta, hiszen így valós pluszbiztosíték áll a beruházó ügyfél rendelkezésére. Tamás is hangsúlyozta viszont: a jelenlegi gazdasági környezetben minden finanszírozó szigorúbban vizsgálja, hogy milyen projekteket enged be a portfóliójába. Abban az esetben azonban, ha a nyertes pályázó jól átgondolt, működőképes beruházási és költségtervvel keresi fel a bankot, akkor az önerő, valamint a támogatás egy meghatározó részének meg-, illetve előfinanszírozása továbbra sem ütközik akadályba.
Hasonlóan pozitív hozzáállást ismertetett Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója is. Mint elmondta, ügyfélkörükből egyre többen érdeklődnek az uniós és egyéb támogatások iránt. Ez a tendencia már a múlt év őszén elkezdődött, és többek között erre reagálva bővítette a Commerz uniós tanácsadóinak hálózatát, különös hangsúlyt fektetve az ágazati sajátosságokra.
A bankok többsége azonban nem érzékel ilyen megugrást. Éppen ellenkezőleg, többen is az ügyfelek visszafogottságát tapasztalják. Egerszegi Ádám, a TakarékBank takarékszövetkezeti üzletágának igazgatója szerint a programonként folyósított hitelállomány valóban elmarad a nyitva álló lehetőségektől. Ő azonban ezt alapvetően a központilag előírt adminisztrációnak tudja be. A bürokrácia eltérítheti az érdeklődőket, emellett biztosan segítene a programok szélesebb körű és közérthetőbb kommunikációja is.
A BB-nél - másokhoz hasonlóan - azt gondolják, a gazdasági recesszió miatt jelentősen csökkent a beruházási kedv és a finanszírozási igény. Ennek következménye, hogy az elmúlt évekhez képest valóban mérséklődött a befogadott igények száma. A bank - feltételezve, hogy a gazdaság a jelenleg látható pályán mozog továbbra is - elhúzódó, két-három éves recesszióval számol. Jelenleg a kereslet hiánya az egyik legnagyobb problémája a kkv-knak, ezt pedig rövid távon nehéz kiegészítő forrásokkal serkenti. A mostani időszak elsősorban "védekező" típusú üzleti gondolkodásra ösztönöz, ami egyfajta kivárást jelent. Akkor fog a kis- és középvállalati szegmens a beruházásokra a jelenleginél nagyobb hangsúlyt fektetni, ha már látszik, hogy mely piacok stabilizálódtak és hol van fizetőképes kereslet.
A K&H tapasztalata szerint is csökken a hiteligények száma az előző év azonos időszakához képest, de a vállalkozások pályázatok iránti érdeklődése töretlen. Ennek oka többek között a támogatásokhoz történő hozzájutás feltételeiben az idei évben bekövetkezett pozitív irányú változásokban keresendő. Ezek hatása nagyrészt kompenzálja a megváltozott gazdasági környezetben általában csökkenő beruházási kedvet.
A CIB kifejezetten azt érzékeli, hogy az ügyfelek érdeklődése nagyobb részben a támogatásokat és a támogatott termékeiket érinti. Az uniós támogatási források ugyanis jelenleg szinte egyedülálló lehetőséget kínálnak a hazai kis- és középvállalkozások külső forrásokhoz való hozzáféréséhez. Az idén a nemzeti fejlesztési terv (2007-2013) keretén belül egyre több támogatásátcsoportosításról lehet hallani, vagyis a kedvezményezetti körből a kis- és középvállalkozások kerülnek előtérbe, ahol a vissza nem térítendő támogatások mellett egyre több hitel-kamattámogatás is elérhetővé vált. Így a hiteljellegű támogatások termékpalettája (MFB-termékek) kiszélesedett és ma már egyre jobban igazodik a vállalkozások hiteligényeihez. A vállalkozásoknak - hangsúlyozza a bank - a hazai és világgazdasági környezetben való fennmaradáshoz, valamint a további fejlődés megvalósításához minden támogatást érdemes igénybe venniük. Fontos a kis- és középvállalkozások tőkehelyzetének javítása, hiszen a vissza nem térítendő támogatások pont ezt segítik elő. Azok a vállalkozók, akik a beruházásukat ebben az időszakban valósítják meg, pár éven belül versenyelőnyben lehetnek a többiekkel szemben. Továbbá a kereskedelmi bankoknál is prioritást élveznek, ha egy sikeres, EU-konform projekt megvalósításához még támogatással is rendelkeznek.
Az előbbiekhez hasonlóan látja a helyzetet az UniCredit. Mint Tamástól megtudtuk, a támogatások iránti érdeklődés erősödését figyelték meg, ami nem is meglepő egy olyan gazdasági környezetben, ahol a külső finanszírozás relatív drágulása tapasztalható. Itt is azt gondolják, hogy most a támogatások és a támogatott konstrukciók egy lehetséges kitörési pontot jelentenek a vállalkozások, cégek számára.
