Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyugdíjpénztárak az előző évi kedvezőtlen hozamok (Napi, február 13-14.) miatt könnyen az ügynökök céltáblájára kerülhetnek. A Budapest pénztáraknál ezzel kapcsolatban kiemelték: a szektorban már most nagyon elterjedt az ügynökök alkalmazása. A hitelek visszaszorulása miatt azonban egyre nagyobb hangsúly helyeződik az egyéb értékesíthető termékre, például a nyugdíjpénztári beléptetésre is. Az ügynöki tevékenység akkor lehet hatékony és eredményes, ha a tájékoztatás megfelelő és teljes körű, a rövid távú, esetleges emocionális döntésektől a hosszú távú, racionális döntések felé tereli az ügyfeleket. A Budapest Nyugdíjpénztárak véleménye szerint éppen ezért a versenynek az ügynöki, illetve tanácsadói minőség és felkészültség irányába kellene haladnia.
A tagszervezés a pénztári szektorban jellemzően ügynökök révén történik - állítja Bába Julianna, az AXA Nyugdíjpénztárak igazgatótanácsának elnöke is, aki szerint a közvetítők aktivitását, illetve azt, hogy melyik pénztár irányában elkötelezettek, a jutalék nagymértékben befolyásolja. Mint a szakember hozzátette, az AXA a rövid távú piacszerzéssel szemben a hosszú távú érdekeit tartja szem előtt, amikor megfogalmazza ügynökeivel szembeni tagszervezési elvárásait, és bízik abban, hogy a többi piaci szereplő is így tesz.
Az ügynöki tevékenység valóban elterjedt és a jutalékszintek is emelkednek - ismerte el Borza Gábor, az ING Nyugdíjpénzár ügyvezetője. A százalékos formák elterjedése indokolt lenne, de korlátozottak a lehetőségek, hiszen az átlépés után több hónap is eltelik, amíg értékelhető információhoz jutnak a pénztárak a tagok befizetéseiről. Borza is úgy véli azonban, hogy az ügynöki tagszervezést általában nem lehet kritizálni, annak ellenére, hogy vadhajtások előfordulnak. A tagok részletesebb és pontosabb tájékoztatását szeretné elérni a Stabilitás Pénztárszövetség is, párhuzamosan a friss jogszabályi változással, mely az éves mellett már előírja a 10 éves hozamok közlését is, ami egy további lépés a hosszú távú eredmények bemutatására. Borza szerint adminisztratív oldalról lehetne igazán segíteni, hiszen a pénztári átlépések költsége nagyon alacsony szinten maximált, nem fedezi a költségeket, így a többi tag finanszírozza a sokat mozgó (mozgatott) tagok által okozott adminisztrációs költségeket. Ezt a költségplafont kéne lényegesen megemelni mindkét ágazatban, másrészt pedig jelenleg az egy magánnyugdíjpénztárban eltöltött minimum 6 havi időtartamot jelentősen emelni kéne (3 vagy akár 5 évre), hiszen fél év nem elég egy pénztár teljesítményének a megítélésére.
Ludvai Judit, az Aegon Magyarország Pénztárszolgáltató vezérigazgatója is látja az ügynökrendszer pozitív oldalát. Mint elmondta: tagszervezésben a tanácsadók szerepe jelentős volt és lesz, hiszen sajnos a hazai lakosság még mindig nem saját ötlettől vezérelve keresi az öngondoskodási lehetőségeket, így a biztosítási és pénztári termékeket sem. A stabilabb anyagi helyzetű lakosság a válság (és a tanácsadók) hatására most ismerheti fel az öngondoskodás fontosságát. Például a 30-40 éves (világháborút vagy korábbi nagy gazdasági válságot felnőttként még nem megélő) generáció most érzi meg először, hogy őt is sújthatják nehezebb időszakok, így a mindent azonnal felélő életmód veszélybe sodorhatja őket és családjukat hosszú távon. Ludvai szerint általánosságban elmondható, hogy a piacon egyre többen vesznek részt a pénztári értékesítésben, és emelkedett a jutalékok szintje. Az Aegonnál viszont az elmúlt 3-5 évben nem változott a jutalék mértéke.
