Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Többen úgy vélik, hogy jelenleg igazi csapdahelyzet alakult ki: a bankok nem hiteleznek, mert kockázatosnak tartják, a forrásszűke viszont az egyébként nem nagy gondban levő cégeket is nehéz helyzetbe taszítja. Főként olyan területeken érvényesül az utóbbi tendencia, ahol a működés feltételeihez tartozik a folyamatos forrásszerzés. Ebbe a körbe - mondták el a K&H-nál - elsősorban a kereskedelem, építőipar, valamint a szolgáltatók tartoznak. Kitörést a bank szerint az államilag támogatott forgóeszköz-finanszírozás bővítése és a garanciaintézmények kezességvállalásának a likviditást segítő hiteltípusokhoz (akár meglévő ügyletekhez is) kapcsolása hozhatna.
Az MKB Bank szakértője szerint viszont nincs szó csapdahelyzetről. Mint kifejtették: a bankok kockázatkezelése ma már elég kifinomult, így képesek előzetesen kiszűrni a magasabb kockázatú hiteligénylőket, ahogyan az alacsony kockázatú, de folyamatos finanszírozást igénylő vállalatokat is. A bank és a vállalkozó közös érdeke a hitelfolyósítás, a bankok közötti kiélezett verseny aligha teszi lehetővé, hogy a bankok visszautasítsák a hitelképes vállalkozások hitelkérelmét. Nagy általánosságban az ugyan igaz, hogy az alapvető fogyasztáshoz kapcsolható iparágakat mérsékeltebben érintheti a kereslet visszaesése, de minden vállalkozást több szempont alapján kell megvizsgálni a hitelképesség megállapításakor. Az Erste Banknál ezzel a kérdéssel kapcsolatban azt hangsúlyozták, hogy nem változtattak a hitelezés feltételein. Folyamatosan figyelik a gazdasági környezet és saját ügyfélportfóliójuk változását, de a közeljövőben nem terveznek változtatást sem az önerő mértéke, sem pedig az ügyfélminősítés terén. A Commerzbanknál Lovas Emese üzletfejlesztési igazgató is elsősorban azt emelte ki, hogy a pénzintézet elegendő forrással bír meglevő ügyfelei folyamatos finanszírozása mellett még új ügyfelek akvizíciójához is. Egy ügylet elbírálásakor elsőként azt vizsgálják, hogy a cég hitelképessége megfelelő-e, milyen a minősítése. Természetesen vannak olyan ágazatok - említette meg Lovas -, amelyeket a jelenlegi válság jobban sújt (például az autóipar), de a Commerz nem függesztette föl az ezen a területen működő cégek hitelezését sem.
Az OTP-nél - ahol a már korábban meghozott döntésnek megfelelően az elmúlt évben tervszerűen visszafogták a kevésbé jövedelmező vállalatfinanszírozást - azt fejtegették, hogy a bankok hiteldöntéseinél a továbbiakban még nagyobb súllyal szerepel majd a vállalkozás megbízható pénzügyi helyzete és üzletvitele, az üzleti terv megalapozottsága, a beszállítói és vevői kör összetétele, koncentráltsága, az adott iparág kockázati besorolása. A CIB szakértőinek megítélése szerint a piaci krízis és a pénzpiaci válság miatt a bankszektor elsősorban a nagyvállalati szegmensben folytat majd óvatosabb hitelezési politikát. Nem tagadták azonban, hogy a nagyobb csődveszély és a megnövekedő késedelmes fizetések miatt minden szegmenst - így az amúgy kiemelt célcsoportnak számító kis- és középvállalatokat is - érinthet a visszafogottabb hitelezési aktivitás. A viszonylag jó piaci helyzetben lévő vállalkozások - állították az UniCreditnél - ma is problémamentesen juthatnak forráshoz, az ilyen (például betéteket is elhelyező) cégeket a bankok az eddigieknél is jobban megbecsülik, az értük folyó banki verseny változatlanul heves.
