A nyugdíjpénztári szektorban az idén több lényeges módosítás is hatályba lépett. Ettől az évtől kötelező a választható portfólió, valamint az elszámolóegység-alapú nyilvántartás bevezetése. A válság miatt azonban a növekedési portfólióban az előírt minimális részvényarányt 2011. június 30-ig kell a kasszáknak elérniük. További módosítás, hogy a múlt év végén (Napi, december 18.) kormányrendeletben szabályozták a magánnyugdíjpénztárak tájékoztatási és átsorolási kötelezettségeit. A pénztáraknak a múlt év vége helyett ennek megfelelően 2009. december 31-ével kell elvégezniük az egyes korosztályi kategóriákhoz kötött portfólióátsorolásokat. Az átsorolás mellett a pénztárak tájékoztatási kötelezettségeiről is rendelkezik a kormány, eszerint legkésőbb június 30-áig kellene a tagokkal ismertetniük az átsorolás elmaradásának indoklását - ugyanakkor a tagok számára biztosítaniuk kell az átsorolás lehetőségét, ha azok mégis amellett döntenek.
A rendelkezéssel azt akarták elkerülni, hogy az átsorolások miatt tényleges veszteség érje az érintett pénztártagokat. A pénztártagokat ugyanis életkoruk (nyugdíjig hátralévő idejük) alapján automatikusan besorolják a különböző portfóliókba, de persze maguk is választhatnak az egyes portfóliók közül. Egyetlen korlátozás azonban akad: öt évvel a nyugdíjkorhatár előtt már nem lehet a növekedési portfóliót választani. Ez az öt év vízválasztó, hiszen akik éppen most, a válság idején lépnek ebbe az időintervallumba, azokat - ha a kormány nem lép - kötelező lett volna a kockázatmentes portfólióba átsorolni. Ők viszont így arra kényszerültek volna, hogy realizálják az addig felgyűlt veszteségeket. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) felmérése szerint - tudtuk meg Binder István szóvivőtől - legfeljebb 35 ezer fő lehet érintett e téren. Közülük akadnak, akik még az állami nyugdíjrendszerbe visszalépésre is jogosultak, vagy például fegyveres testületekhez tartoznak. Valójában tehát sokkal kevesebb leendő nyugdíjast védett most meg a kormány. A csekélyebb szám ellenére persze nyilvánvalóan kár lett volna nem elvégezni ezt a "finomhangolást" a rendszeren.
Csakúgy, mint ahogy a részvénytöltési arány alóli felmentés is szükséges volt, attól függetlenül, hogy az idén mennyire merészek ezen a területen a kasszák. Úgy tűnik, a többség még mindig igyekszik meglehetősen alacsonyan tartani a növekedési portfóliókban a részvények arányát. Terveik szerint - tudtuk meg a VIT-nél - fokozatosan töltik fel a portfóliót, legkésőbb a jogszabály adta időpontig elnyújtva. A jelenlegi minimum 20, maximum 75 százalékos limit miatt viszont - mondta el Fülep Zsolt befektetési vezető - addig is bármelyik pillanatban jelentősen megváltoztathatjuk a részarányt, amennyiben azt úgy ítéljük meg. Az Aegonnál elmondták: a gazdasági világválság kedvezőtlen hatása sajnos tükröződik a nyugdíjpénztári hozamok rövid távú alakulásában is, versenytársaikhoz hasonlóan a 2008-as évet várhatóan negatív befektetési eredménnyel zárják a magán-nyugdíjpénztári ágban. Annak a döntésnek köszönhetően viszont, hogy a választható portfóliós rendszert nem vezették be 2008-ban, az alacsonyabb részvényhányadon keresztül kisebb vagyonvesztést szenvedtek el tagjaik. Az önkéntes ágazatban várhatóan több portfólió is pozitív hozammal fogja zárni az évet. Az AXA Premium esetében a pénztár a 2011-re előírt részvényarányoknak már most is megfelel, hiszen korábban is 50 százalék feletti részvényarányt tartott. Ezen a választható portfóliós rendszer indulása sem változtatott számottevően, mivel a tagok mintegy 90 százaléka továbbra is a növekedési portfóliónak megfelelő kockázati szint mellett kérte megtakarítását kezelni. Az AXA magán-nyugdíjpénztári üzletága viszont kihasználja a kormányrendelet biztosította átmeneti időszak lehetőségét.
Később persze bármikor módosíthatnak a kasszák befektetési politikájukon. Az aktuális piaci tendenciák és tapasztalatok birtokában a Honvéd Nyugdíjpénztár 2009 márciusában tervezi felülvizsgálni befektetési politikáját. Jelenlegi befektetési politikáján az Erste Nyugdíjpénztár nem kíván változtatni, de az új bejövő pénzeket továbbra is a kevésbé kockázatos állampapírba fektetik.
