Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár korábban voltak olyan hangok, amelyek szerint a biztosítási egyesületeknek meg kellene tiltani, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacra lépjenek, a biztosítási törvény módosítása során végül is nem született ilyen megoldás. Nyilvánvalóan nem az egyesületi forma a hibás azért, mert az elmúlt évben a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) csődbe ment. Tóth Sándor, a Közlekedési Biztosító Egyesület (Köbe) értékesítési vezetője szerint nincs bizonyíték arra az EU biztosítási piacán, hogy az egyesületek csődgyakorisága nagyobb lenne. Mint arra a 2002-es Sharma-jelentés is rámutatott, a csődök legfőbb oka a nem megfelelő menedzsment, nem pedig a cég formája. Maják Viktor, az Union Biztosító kommunikációs igazgatója rögzítette: a részvénytársasági és az egyesületi társasági forma is sikeresen tud működni, ha a gazdasági társaságokra vonatkozó pénzügyi, üzletviteli, gazdálkodási előírásokat betartja.
Papp Lászlóné, az Aegon Biztosító gépjármű-biztosítási üzletágának igazgatója úgy véli, ha normális keretek között és díjszinten működik egy egyesület, akkor nincs szükség korlátozásra. A normális üzemeltetésbe - teszi hozzá a szakember - természetesen beleértendő, hogy biztosítsa tagjai, illetve a károsultak számára mindazokat a szolgáltatási feltételeket, amit egy biztosítónak is kell. Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem életbiztosítási üzletágának vezetője elmondta, jó és rossz példák egyaránt felsorolhatók a különböző formában működő biztosítók gyakorlatában. Az már sokkal inkább meghatározó, milyen garanciákat tud felmutatni ügyfeleinek a hosszú távú működőképességre egy biztosítási tevékenységet folytató társaság. Kaszab szerint a megalapozott díjképzési és tartalékolási politika a biztosítási szakma két sarokpontja. A károsultak szempontjából pedig a kárrendezési folyamatok szervezettsége, a biztosítói tevékenységet támogató infrastruktúra fejlettsége jelzi egy társaság alkalmasságát a biztosítási piacon.
Flamich Gábor, a Signal Biztosító főosztályvezetője kifejtette, sok nagy nyugati biztosító is egyesületként működik. A szakember ugyanakkor megemlítette, hogy a kgfb-szegmensben a társadalomra való hatása miatt azonos feltételeket kellene a biztosítókra és az egyesületekre meghatározni, és ezeket a feltételeket szigorúan számon kérni. Hasonló véleményt fogalmaz meg Jákfalvi Zoltán, a Generali gépjárműüzletágának igazgatója. Szerinte magánál a szabályozásnál a fő kérdés talán nem is az volt, hogy egy biztosítóegyesület milyen logikával nyújthat kgfb-szolgáltatást, hanem hogy a szakma milyen biztosítékokat tud megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy egy biztosítótársaság a kgfb-eredményét miként tudja egy sajátos kárrendezési stratégiával menedzselni.
Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke szerint a mostani rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a károsultak ne vagy csak bizonyos nehézségek árán jussanak hozzá a nekik járó pénzekhez, mindenképpen változtatásra szorul. A szervezeti forma szerinte ilyen szempontból másodlagos, hiszen az egyesületek számára is lehet olyan szabályozókat, a biztonságos működést garantáló szigorításokat bevezetni, amelyek megakadályozzák a MÁV ÁBE-nél előforduló problémákat, esetleges visszaéléseket.
