Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hétfő óta újra csúcsra pörög a biztosítók közötti informatikai adatforgalmon alapuló, automatizált kártörténeti igazolást kiadó (Boma) rendszer, amely felváltotta azt a kötelezettséget, hogy az ügyfelek szerezzék be bónusz/malusz igazolásaikat az elhagyott biztosítótól. Az elmúlt év során közel 650 ezer igazolási kérelem futott át a Boma-rendszeren, a megkeresések 70 százaléka esetében a rendszer egyből ki tudta adni a biztosítót váltó autós hatályos bónusz/malusz igazolását az új biztosítónak - mondta el a Napinak Szilágyi József, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) informatikai területért felelős főmunkatársa. A szakember szerint a pontatlan adatmegadásból, illetve egyéb okokból hibás lekérdezések arányát február végére bőven 5 százalék alá tudták szorítani a pontosításokkal. Szilágyi József szerint a biztosítók és az alkuszok is megtanulták az új rendszer kezelését, így szerinte a Boma a mostani igazolási időszakban első körben 85 százalék feletti sikerességet tud majd felmutatni.
Hovanyi Sándor, a piacvezető Allianz Hungária gépjárműüzletágának igazgatója szerint a Boma-rendszer első évében remekül vizsgázott. Bár, mint minden új rendszer, hozott fejlesztési problémákat és hiányosságokat, Flamich Gábor, a Signal Biztosító gépjármű-biztosítási főosztályvezetője, Csikós Dániel, a Genertel vezérigazgatója és Csergőffy Tibor, az OTP Garancia gépjármű-biztosítási főosztályvezetője egyaránt 80 százalékos találati arányról számolt be. Aligha véletlen, hogy Jákfalvi Zoltán, a Genertel gépjárműüzletág-igazgatója szerint már az első év olyan meggyőző adatokat produkált, aminek alapján a szakember annak a meggyőződésének adhatott hangot, hogy a jövőben a Boma-rendszer működésére kell alapozni üzleti folyamataikat.
Csergőffy Tibor szerint az induló rendszer kifejlesztésére (központi és biztosítóoldali) ugyan nagyon kevés idő volt, de a biztosítók többsége prioritásként kezelte az ügyet, így elkészültek vele. Tóth Sándor, a Köbe értékesítési vezetője szerint rendkívül jó az új rendszerrel dolgozni, jelentősen csökkentek adminisztrációs terheik, ráadásul a rendszer a bónuszhamisításokat is jelentősen megnehezítette. Problémát csak az jelentett az induláskor, hogy néhány biztosító nem tudott időben csatlakozni hozzá, de ez is megoldódott tavaly január végére. A Boma Papp Lászlóné, az Aegon gépjármű-biztosítási üzletágának igazgatója szerint azoknál az ügyfeleknél rendkívül meggyorsította a megfelelő bónuszfokozatba sorolást, akiknél az előzmény szerződés rendben megszűnt felmondással, illetve az ügyfél és a szerződést megkötő cég a szerződéskötéskor vette a fáradságot a helyes adatok megadására. A szabályozás az ügyintézést ugyan könnyítette, ám a papíralapú terheket nem csökkentette, hiszen - miként arra Flamich Gábor rámutatott - a jogszabály szerint így is küldeniük kellett az ügyfeleknek papíralapú igazolást.
Papp Lajos, az Alkuszszövetség elnöke az induló rendszer gyermekbetegségei mellett a problémák okaként jelölte meg, hogy az ügyfél-azonosítás szabályozatlansága (három adat is kell most az azonosításhoz) miatt jelentős eredménytelenségi aránnyal működött. Szerinte ha ebben előbbre tudnának lépni - például az adóazonosító, adószám használatának lehetősége biztosított lenne törvényi oldalról -, akkor a biztosítók közötti adatcsere hatékonysága a mostanihoz képest ugrásszerűen nőhetne.
A Boma-rendszer fejlesztésének fix költségeit a biztosítók tájékoztatása szerint minden biztosító piaci részesedésének arányában viselte, s hasonlóan történik a működtetési költségek elosztása is. Ennek mértékéről Hoványi Sándor annyit közölt, hogy a költségek jóval kisebbek például a központi szerződés-nyilvántartás jogszabály által előírt mértékű költségeihez viszonyítva, ráadásul hosszú távon gyorsul az ajánlatok feldolgozása és az automatizálás miatt rögzítői munkát spórolnak meg. Az Allianz szakemberének összehasonlítása egyértelműen a Önkormányzati Minisztérium központi adatnyilvántartójánk a költségeire utalt, ahol jelenleg a szerződött állományt tartják nyilván. Kormányrendelet határozza meg azt, hogy ezért a szolgáltatásért a biztosítóknak a mindenkori kgfb-díjbevételük 0,5 százalékát kell kifizetniük, ez nagyságrendileg 700 millió forintot jelent évente. Sok szakember szerint ezt a jogszabályba épített 0,5 százalékot a piac adóként éli meg.
Maják Viktor, az Union Biztosító kommunikációs igazgatója szerint azt követően, hogy a Boma-rendszer már bizonyította működőképességét, célszerűnek tűnik, hogy - az adatvédelmi jogszabályokat messzemenően betartva - a Mabisz vezessen teljes körű adatnyilvántartást. A szakember úgy véli, ehhez hasonló a Mabisz elképzelése is, bár Flamich Gábor szerint ugyanakkor konkrétumok (költségszámítás) szintjére még nem jutottak. Csikós Dániel szerint a Boma-adatok jelen pillanatban nem minősülnek közhitelesnek. Hoványi Sándor szerint ez esetben viszont arról kellene megállapodni a minisztériummal, hogy hogyan (milyen díjért) tudná megoldani a biztosítatlan járművek kiszűrését. Kérdéses még az is, hogy lehetne összevezetni ezt az adatbázist a lakcímnyilvántartással.
Tóth Sándor ugyanakkor egy másik irányt is szab a kérdésnek. Szerinte a teljes nyilvántartás Mabisz-égisz alá viteléhez alapvetően az egymás iránti bizalom hiányzik a biztosítótársaságoknál.
