A Mabisz statisztikái szerint az év első kilenc hónapjában több mint hat százalékkal csökkent az egyszeri és eseti díjas unit-linked biztosítások díjbevétele elsősorban a rémisztően gyatra, a 69,4 milliárdos bázisnegyedévvel szemben mindössze 40 milliárdot hozó harmadik negyedévnek tulajdoníthatóan. A visszaesés borítékolva volt, hiszen 2007-ben az utolsó három hónapban sohasem látott mértékű, 81 milliárdos díjbevételt realizáltak a biztosítók, aminek köszönhetően az egyszeri díjas biztosítások mindeddig a legnagyobb mértékben, 46,92 százalékban járultak hozzá a társaságok életbiztosítási díjbevételeihez (Ebben az esetben nem alkalmaztuk az egytizedes szorzót.)
A biztosítók szerint az idén az is kérdéses, lesz-e az utolsó negyedévben növekedés, korábban ugyanis az év végén - például adóoptimalizálási okokból - kedveltek voltak az egyszeri díjas biztosítások. Pandurics Anett, a Magyar Posta Életbiztosító vezérigazgatója nem számít arra, hogy az év végére az egyszeri díjas díjbevétel megnő, mivel a befektetési egységekhez kapcsolt életbiztosítások értékesítését nagyon visszaveti a jelenlegi pénzpiaci válság. A társaság már az év eleje óta a klasszikus konstrukciókra helyezte a hangsúlyt. Hasonlóan vélekedik Kuruc Péter, a K&H életbiztosítási üzletágvezetője.
Bartók János, az Aviva Életbiztosító elnök-vezérigazgatója szerint a jelenlegi pénzpiaci helyzet jó lehetőséget kínál az ügyfeleknek hosszú távra, ezért speciális - garantált elemet is tartalmazó - terméket indítottak, s a korábbi évekhez hasonlóan idén is értékesítési programokkal igyekeznek több ügyféltalálkozóra ösztönözni az értékesítő munkatársakat. Hasonlóan kedvezőnek ítéli meg a befektetési környezetet Csata Dénes, a Signal Biztosító vezérigazgató-helyettese, aki szerint hiába állnak alacsony szinten a részvények, a lakossági megtakarítási hajlandóság feltételezhetően csökkenni fog.
Az egyszeri díjas állományok visszaesésére számítanak az Allianznál, ahol ezt - az elmúlt évek trendjével ellentétben - természetes piaci reakciónak ítélik, ugyanakkor nyugalommal várják a visszaesést, mert mint mondták, az év eddigi időszakában az értékesítési eredményeik igazolták elvárásaikat.
A jelenlegi körülmények között nem a befektetéses életbiztosítás a slágertermék - nyilatkozza Csata Dénes, aki a bizalmatlanság okai között fontosnak tartja megemlíteni, hogy gyakran nem megbízható forrásból származó információk is keringenek az ügyfelek között, továbbá a válság szó gyakori emlegetése sem tesz jót a bizalomnak. Kuruc Péter szerint olyan hektikus pénz- és tőkepiaci időszakban, mint amilyen az elmúlt hetekben volt tapasztalható, az ügyfelek kivárnak és elhalasztják a tervezett befektetéseket. Bartók János szerint ebben a helyzetben sem lenne szabad elfelejteni, hogy az életbiztosítások hosszú távra szólnak. Egy fiatal pár például tizenöt-húsz év múlva esedékes kiadásaira tesz félre - nekik óvatos, körültekintő vételekkel, hosszú távon kiváló belépési lehetőséget kínál a jelenlegi helyzet.
A biztosítók képviselői szerint nem túl jelentős azok száma, akik aktívan kezelnék portfóliójukat. A Magyar Posta Életbiztosítónál 5, az Avivánál 15-20 százalék az aktív ügyfelek aránya, ám a mostani helyzetben nem tapasztalható nagyobb arányú portfólió-átrendezés.
Bosnyák Attila, az Aviva Életbiztosító pénzügyi vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy bár tapasztaltak portfólióátrendezéseket, azok nem érintették jelentősebben állományukat, mint mondta: "Sok energiát fektettünk abba, hogy az értékesítő kollégákat - akik a legfontosabb kapcsolódási pontot jelentik az ügyfelek irányába - alaposan tájékoztassuk a jelenlegi pénzpiaci helyzetről, és arról, hogy az ügyfelek kérdéseit, az érdeklődéseket hogyan kezelhetik". Bosnyák Attila szerint nagyon fontos az is, hogy partnereik átgondolják azt, hogy az egyes portfólióátrendezések milyen hatással lehetnek befektetéseikre, nehogy feleslegesen veszteséget realizáljanak.
Az Allianznál is fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy az értékesítési munka során most különösen nagy figyelmet fordítanak a kockázatosabb befektetések pontos magyarázatára és a benne rejlő kockázatok feltárására.
Kuruc Péter szerint a K&H Biztosító ügyfelei megtakarításaik döntő részét tőke- és jellemzően hozamvédett eszközalapokba fektették be, ezért nem tapasztalnak komolyabb mozgást a portfólión belül.
Csata Dénes összefoglalóan úgy nyilatkozott, hogy egyértelműen előtérbe került a biztonság, megnőtt az állampapírok és a pénzpiaci befektetések iránti kereslet. Ehhez még az is hozzájárul, hogy az állampapírok hozama jelentős mértékben elszakadt a realitástól, s ez is gerjeszti a rendkívüli érdeklődést.
