Magyarországon az átlagos kgfb-díj évi 150 euró, ez kevesebb mint a fele az unió fejlett országaiban elérhető összegnek - mondta el Ilics László, a Generali Biztosító ügyvezető igazgatója. A díjmérték Kelet-Közép-Európában jelentősen eltérő, az egyes piacok fejlettségétől függ. Lengyelországban például az erős direkt értékesítés nyomja le a díjakat, míg Romániában annak köszönhető a magyar árszintnél harmadával alacsonyabb díjszint, hogy a közelmúltig nem tartozott a biztosítási szolgáltatások közé a nemzetközi károk fedezete (zöld kártya), illetve lényegében ma sincs személysérüléskárra fedezet.
A fejlődés ugyanakkor Romániában és nálunk is abba az irányba mutat, hogy a személyi sérüléses károk fedezetének megteremtése miatt emelni kell a díjszinten. Ennek fő előidézője az lesz, hogy a magyar bírósági gyakorlat is hasonul az uniós szokásokhoz és sokkalta komolyabb összegekben határozza majd meg egy-egy sérülés, rokkantság után azt az összeget, amelyet a kárt szenvedőnek az élethelyzet változásáért és a közvetlen jövedelemkiesésért ki kell fizetni. Németországban és Olaszországban külön jogszabályok taxatíve felsorolják a kártérítési értékeket, máshol pedig a szokásjog alapján számítják be az értékeket. Erre jó példa Szlovénia, ahol az ütközéskor általános, hogy a károsultaknak fizetnek az úgynevezett ostorcsapás kárért, amelyben a nyakcsigolya sérül - nehezen kimutatóan.
Ilics szerint Magyarországon a károkon belül a személyi sérülés aránya 25 százalék alatt van, míg Ausztriában a kifizetések több mint ötven százaléka már nem a járműben okozott kárhoz kötődik. A Generali szakembere szerint az általunk is bejárandó út fényében szinte nincs is értelme, hogy a biztosítók a szervizek rezsióradíját igyekeznek menedzselni, hiszen a teljes káron belül ez a tétel folyamatosan csökkenni fog - márpedig egy 20 százalékos súlynál 5-7 százalékos spórolás nem túl jelentős a teljes kárra vetített összeg tekintetében. Ráadásul a hazai rezsióradíjak így is 30 százalékkal alacsonyabbak, mint Nyugat-Európában - így a Generali vezetője, aki szerint a személyi sérülések arányának növekedése mellett a mobilitásból eredően a hazai kártérítésen belül gyors ütemben fognak bővülni a külföldön okozott károk is.
