Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nemcsak hazánkban, de az Európai Unióban is egyre nagyobb figyelem övezi a mikrohitelezést - legalábbis erről tanúskodik az, hogy az Európai Bizottság irányelveket dolgozott ki a kisebb hitelek szerepének növeléséről és az ezekhez való hozzáférés megkönnyítéséről. Ennek hazai vetületeiről szervezett az elmúlt hét végén konferenciát a Banco Popolare az Olasz Külkereskedelmi Intézettel közösen. Ernesto Fiorillo, az Európai Bizottság szakértője elmondta, hogy ennek szellemében Lazio tartományban éppen a közelmúltban indítottak egy olyan programot, amely egyszázalékos kamat mellett ezer és 150 ezer euró közti hitelt folyósít mikrovállalkozásoknak.
A meglehetősen kusza hazai mikrohitel-finanszírozási helyzetben mindenképpen biztató jel, hogy a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. két és fél hónapja indult programjában a hitelállomány meghaladja az egymilliárd forintot. Hasonlóképpen kedvezően értékelhetők a KA-VOSZ eredményei is, hiszen a szervezet öt év alatt több mint 90 ezer Széchenyi kártyát bocsátott ki (az így igénybe vehető hitel felső határa 25 millió forint).
Forrásbővülésre a kisvállalkozásoknak nagy igényük van, de mivel jó részük nem potenciális ügyfele a kereskedelmi bankoknak, hitelhez csak állami segítséggel juthatnak. A Nemzeti fejlesztési Ügynökség ezért egy 80 milliárdos programot indított, amelybe pénzügyi vállalkozásokat és bankokat szeretnének bevonni. A konferencián elhangzott, hogy ez utóbbiak nem igazán mutatnak érdeklődést, a programra mindössze hárman jelentkeztek. Közvetítőkből viszont már van kilenc - többségük nagy tapasztalatokkal rendelkező vállalkozásfejlesztési alapítvány.
Ezek a kis összegű hitelek meglehetősen biztosnak látszanak - a bebukási arány mindössze 2-3 százalék itthon és az unió országaiban is. Ezért is nehezen érthető, hogy a hazai bankok nemritkán a felvett kölcsön két-háromszorosát is elkérik fedezetként. (Az új mikrohitel-konstrukcióban ez mindössze 90 százalék!)
