Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lakáslízing azok számára kedvező megoldás, akik nem rendelkeznek a hiteleknél elvárt önerővel, nem jogosultak az állami támogatásokra vagy saját forrásaikat nem erre a célra szeretnék felhasználni. Az alacsony önerővel a bankok jellemzően szigorúbb jövedelemvizsgálatával párosul. Lízing esetén eszközalapon történik a finanszírozás, így az ügyfeleknek mindössze néhány alapfeltételnek kell megfelelniük. A legfontosabb különbség a két termék között az ingatlan tulajdonjogát illetően van: lízingnél a tulajdonjog a futamidő végéig a lízingbe adónál van, míg a lakáshitelnél a lakás tulajdonjogát a vevő a vásárláskor megszerzi.
A lízing további előnye a vállalkozásoknál, hogy a lízingbe vevő az ingatlannal kapcsolatos költségeit, ide értve az értékcsökkenést és a finanszírozást is, elszámolhatja a bérletidíj-bevételekkel, illetve az ingatlan eladásából származó profittal szemben, ami adómegtakarítást tesz lehetővé. Nem lehet véletlen, hogy a piac jelentős része a lakáslízinget ma még elsősorban üzleti partnereinek ajánlja. Tölgyes László, a Raiffeisen Lízing vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy a lízing sok tekintetben egyedülálló a vállalkozások esetében, ugyanis hitelkonstrukció gazdasági társaságok részére 20-25 éves futamidő mellett nincs ebben a szegmensben, így erre a versenyelőnyre szerinte hosszú távon is lehet építeni.
Azt, hogy ténylegesen mennyi a magán- és mennyi az intézményi ügyfél a lakáslízingpiacon, illik megfelelő óvatossággal kezelni - hívja fel a figyelmet a UniCredit Leasing cégvezetője, aki szerint ugyanis a külföldi ügyfelek sokszor cégformában szeretnék a finanszírozást megvalósítani, de ténylegesen magánszemélyek állnak a portfóliók mögött.
A lakáslízing keretében értékesített ingatlanok zöme új építésű és befektetési célú. A használt ingatlanok finanszírozását inkább vállalkozások keresik.
