Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hitelkártyával rendelkező ügyfelek látványosan többet költenek a plasztikokkal, mint a betéti (debit) kártyával bíró kuncsaftok – ezt támasztják alá az MNB és a kártyacégek kimutatásai és a bankok adatai is. A nagyságrend ugyanakkor ez utóbbiaknál jelentősen eltér. Míg a K&H tapasztalata szerint a hitelkártyás ügyfél mindössze 20 százalékkal költ többet a számlájáról költekező ügyfélnél, addig az MKB már 40 százalékkal magasabb vásárlási hajlandóságot prognosztizál adatai alapján. Az Erste és Inter-Európa Bank kimutatásai szerint ugyanakkor a hitelkártyás ügyfél kétszer akkora értékű áru megvásárlását bonyolítja a kártyával, mint a „mezei” ügyfél. Akárhogy is legyen, az bizonyos, hogy az átlagos költés megugrik majd a karácsonyi szezonban, így a bankok jó eséllyel számolhatnak azzal, hogy a hitelkártyakeretek kihasználtsága megemelkedik majd az általuk jelzett 40–60 százalékos mértékről. (A legnagyobb hitelkeret-kihasználtságról a Budapest Bank adott számot kérdésünkre, ám jelezték: az átlagosan 70 százalékos hitelkeret-kihasználtsági mutató egy speciális szegmensre, az alacsonyabb hitelkerettel – többnyire hipermarketekkel közösen – kibocsátott co-branded-kártyákra érvényes.)
Ahogy az átlagos hitelkeret-kihasználtságban többnyire egységes mutatókról számolhatott be a hazai bankrendszer, úgy a teljes hitelkeret-visszatöltési arányokban meglehetősen eltérőek a banki számok. Meglepetés, hogy az ügyfélkörének jelentős részét a klasszikus áruhiteleket igénybe vevő ügyfelekből szerző Magyar Cetelem jelezte a Citibankkal közösen, hogy hitelkártyás ügyfeleik közel 40 százaléka fizeti vissza határidőre hitelkeretét. A másik véglet a Budapest Bank, ahol a 10 százalék körüli visszatörlesztési arányt azzal magyarázzák, hogy értékesítési stratégiájuk azokra az ügyfelekre épül, akik már rendelkeznek hiteltermékkel, épp ezért ügyfeleik a kártyát elsősorban annak hitelfunkciója miatt veszik igénybe. Ugyancsak jelentős a banknak kedvező részteljesítők aránya az Erste esetében is: ügyfeleik mindössze 15–20 százaléka fizeti ki teljes tartozását a kamatmentes periódus végéig.
A karácsonyi bevásárlás után a bankok várakozásai szerint természetesen megugrik a rulírozó, azaz csak részteljesítő ügyfelek száma, bár a vélemények ennek nagyságrendjéről eltérőek. Az egyetlen kivételt a HVB jelenti, amely ugyanis nem tapasztalt ilyet az elmúlt évvégék után. A Citibank esetében a visszaesők aránya 10 százalék körüli, a Budapest Bank viszont pusztán a rendre visszafizető – nem túl izmos – állomány 1-2 százalékos romlásával kalkulál. A K&H álláspontja szerint a rendre törlesztők most is előre készülnek a visszafizetésre, így nem miattuk romlik majd az átlag, a pénzintézet inkább azoktól számít a tartozás után kivetett havi hitelkamat-bevételre, akik az ünnepek előtt, épp a karácsonyi bevásárlás hitelből történő megvalósítása érdekében igényeltek hitelplasztikot.
