Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt hetekben egyebek mellett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) hívta fel a figyelmet arra, hogy az életbiztosítással kombinált lakáshitelek csapdát rejthetnek magukban, mivel előfordulhat, hogy a futamidő végén a biztosításban nem képződik annyi megtakarítás, amennyi a hitel tőkerészének a törlesztéséhez szükséges lenne. A hazai biztosítók jelentős része egyként emelte fel szavát, arra figyelmeztetve, hogy a PSZÁF-nak a héten kiadott közleménye elsősorban a unit-linked biztosítási termékkel kombinált konstrukciókra vonatkozik, ahol nincs előre meghatározott, garantált elérési (lejárati) biztosítási összeg. Ilyen esetekben a biztosító az ügyfél által tetszőlegesen megválasztott alapokba fektetheti a pénzét, s az alapok teljesítményétől függően tehet szert nyereségre, de bukhat is. A piaci biztosítók jelentős része hangsúlyozta: ők nem kínálnak ilyen konstrukciót, a kombinált termékek esetében mindig vegyes biztosítást ajánlanak. Adódott hát a felvetés: nézzük meg, hogyan kommunikálják a banki honlapok ezt a tényt.
A legrosszabb tapasztalatokat az Uniqa Biztosító honlapján szereztük: míg szörfölésünk közben a banki oldalakon látható volt, hogy létezik szerződés a biztosítóval életbiztosítással kombinált jelzáloghitel-termékről, ennek nyomát sem láttuk a biztosítónál. Sokkal előrébb nem jutottunk az Aegon-Magyarország esetében sem. Itt ugyan külön neve van az Aegon Otthon Fedezet biztosításnak, s a partnerbankok körét is megismerhetjük, ám ennél sokkal tovább nem jutottunk. Ugyancsak neve – Alapkövek biztosítás – van az Aviva konstrukciójának, ám magáról a termékről túl sokat itt sem tudunk meg: nagy előny ugyanakkor, hogy legalább a hitelkondíciókért az oldal elnavigál a partner, a CIB Bank aktuális kondíciós listájára. A kondíciós lista teljes hiánya a legfájóbb az OTP-Garancia Biztosító honlapján, no meg persze az, hogy a kis fülekre kattintva kell az információkat időről időre előhívni. Annak hiányában, hogy nem ismerhetjük meg azt a mértéket, amelyet a biztosító minimálisan garantál hozamként az ügyfélnek, a példaszámítás meglehetősen furcsának tűnik. Nagy szó viszont, hogy hitelkalkulátort is találunk, ahol módunk van kipróbálni, milyen törlesztőrészlettel kell számolnunk akkor, ha fix törlesztéses, illetve évről évre 5 százalékkal indexálódó biztosítást választunk. Arról, hogy lényegében melyik banki konstrukciót tudjuk igénybe venni, egy újabb körben az OTP Bank Lakáshitel asszisztensével folytatott újabb körben szerezhetünk információt – ahová ugyanakkor a honlap készségesen elnavigál.
Nem vagyunk különösebben kibékülve az ING honlapjával sem. A CIB–ING hitelprogram menüpont alatt elismerésre méltó, hogy közlik a kölcsön kondícióit – s csak később, az általános hitelfelvételek magyarázata során irányítanak el minket saját oldalukról a banki partnerhez. Ennek köszönhető ugyanakkor, hogy rádöbbenhettünk: az életbiztosítással kombinált lakáshitelnél sokkal kisebb hitel igényelhető a lakás fedezete mellett, mint az „általános” lakáshiteleknél – utóbbi esetben a hitelbiztosítási érték 60 százalékáig hajlandó kölcsönözni a bank.
A termékhez kapcsolt biztosítás mibenlétét az ING-nél is jótékony homály fedi. Aki például a termék technikai kamatára kíváncsi, annak fogódzót csak a társaságnak az – azóta lakossági üzletágát lényegében átadó – ING Bankkal közösen ajánlott Talizmán Plusz biztosítása kínál. E termék esetében az évi garantált hozamot (technikai kamatot) 3,5 százalékban húzta meg a biztosító, valamint szavatolja, hogy az ezen felül elért többlethozam 80 százalékát jóváírja a biztosított számára.
Az ember azt hinné, minden piaci résztvevő számára a legegyszerűbb dolog, ha egy-egy termék ügyfél-tájékoztatóját felteszi a honlapra, ily módon takarítva meg, hogy az ügyfél felesleges kérdésekkel kösse le az ügyfélszolgálatok munkáját. Nos, e tekintetben csak az Allianz és a Generali érdemel dicséretet. Az Életcél MKB–Allianz programról e tájékoztatóból tudjuk, hogy a hitel mögé tett biztosításra az Allianz 3,5 százalékos éves garantált hozamot vállal, valamint a többlethozam legalább 85 százalékát téríti meg az ügyfélnek. Sajnos a biztosítói honlapról nincs közvetlen link a partnerbank honlapjára, hogy megismerhessük a kölcsön kondícióit, ám a rövid kivonatos feltétellista szerint a felvehető hitel felső határa a fedezetül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékének akár 80 százaléka is lehet, ami – lássuk be – a CIB ajánlatánál kedvezőbb.
Összességében a legtöbb információval a Generali örvendeztet meg minket. A Nyitólépés biztosítás 2,25 százalékos garantált technikai kamata ugyanakkor a versenytársakéhoz képest nem nevezhető izmosnak, és ugye láttunk már bankot amelyik a többlethozam visszaosztásakor is hajlandó a Generali által megszabott 80 százalékos minimumkorlát fölé menni... A Nyitólépés beharangozott előnye, hogy a havi törlesztőrészlet a futamidő növekedésével emelkedik, ám ahhoz egy kis bogarászás azért kell, hogy megtudjuk: az indexálás mértéke egyáltalán nem csekély, évi 8 százalék. Sovány vigasz, hogy a lejárat előtti harmadik évben a díjterhelés már nem emelkedik. A Generali honlapján is van kalkulátor, ám itt csak az induló – ekképp kissé nyomott – törlesztési összeget van módunk kiszámolni, ami azért kicsit megtévesztő lehet a számtanban nem túl erős ügyfeleknek.
